Titokzatos üzem épül a Duna-parti településen, a kínai katódgyár mellett: aggódnak a helyiek

Miközben a hivatalos kommunikáció továbbra is a lakossági igények kielégítéséről beszél, a valóságban úgy tűnik, az állam újabb több tízmilliárdos víziközmű-beruházásokkal készíti elő a terepet az ácsi akkumulátoripari fejlesztések kiszolgálására. (Mit ismert, Magyarország egyik legnagyobb gyára épül épp Ácson egy 520 milliárd forintos beruházás részeként.) Februárban és márciusban összesen nettó 17,5 milliárd forintnyi közműfejlesztést jelentettek be Komárom-Esztergom vármegyében, köztük több ezer köbméteres víztározók és egy kibővített szennyvíztisztító is szerepel a tervekben.

A hivatalos indoklás szerint a nyári vízellátási problémákra, illetve a helyi lakosság komfortjára reagálnak a fejlesztések, de a 24.hu birtokába került információk szerint valójában egy, a Bamo Technology Hungary Kft. katódgyára mellé tervezett új ipari létesítmény lehet a valódi vízéhes szereplő.

A projekt részletei között szerepel a koppánymonostori vízbázis „jelentős szabad kapacitásának” bevonása, három új tározó létesítése, valamint az eddig külön működő vízellátó rendszerek – a komáromi parti szűrésű és a tatabányai karsztvíz-rendszer – összekötése. A háttérben egy korábban tapasztalt túltervezési logika húzódhat: a dél-koreai SK komáromi üzemének vízigénye például csak napi 3500 köbméter, de ennek háromszorosára méretezték a rendszert.

A szennyvízkezelési kapacitás bővítése is zajlik: a Mészáros és Mészáros Zrt. nyerte el a bővítési munkákat, melyek során Ács, Bábolna és az iparterület szennyvizét egy új rendszerrel a Dunába vezetik. Ez a környezetvédők és helyi civilek szerint aggályos, mert a veszélyes anyagokat is kezelő iparágaknál a szennyvízbe kerülő anyagok között akár rákkeltő és magzatkárosító vegyületek is lehetnek.

A hivatalos közlemények és a beruházó ÉDV Zrt. nyilatkozatai minden alkalommal igyekeznek kizárólag lakossági célú fejlesztésként bemutatni a projekteket, ám az időzítés, a kapacitások és az ipari környezet ismeretében ez sokak szemében csak kommunikációs díszlet. Ahogy Ballabás Gábor geográfus fogalmazott a 24.hu-nak: „A víztározók hozhatnak némi javulást a lakosságnak, de nem ez a prioritás.”