Pánik Miskolcon: rejtélyes fehér hab hömpölyög a Szinva-patakon – veszélyben a víz?

A Miskolcot átszelő Szinva-patak erősen habzik, a szokatlan jelenségre az elmúlt időszakban többen is felhívták a figyelmet a közösségi médiában. Nem kell azonban megijedni, mivel természetes folyamatról van szó – hívta fel a figyelmet közösségi oldalán a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft.

Mint megjegyezték, a téli időszakra jellemző alacsony vízhozam esetén a patak medrében összegyűlt falevelek és növényi hulladék bomlásnak indulnak, amelynek során szerves és ásványi anyagok oldódnak ki a vízben. Ezek a természetes anyagok a zúgóknál felhabosodnak, majd eloszlanak:

Szentendrén is aggódtak a Bükkös-patak habzása miatt

Tavaly szeptemberben a Szentendrét átszelő Bükkös-patakban tapasztalt habzásra is többen felhívták a figyelmet a közösségi médiában. Bár szakértői vélemények szerint természetes folyamatról volt szó, az önkormányzat komplex vízminőségi vizsgálatot rendelt el az Eurofins független laboratórium segítségével, amely kiterjedt az üledékre (iszapra, homokra) is.

A szakértők akkor szintén azt valószínűsítették - írta a Szentendre.hu, hogy az esőzés következtében egyszerre nagy mennyiségű szerves anyag került a vízbe a tömegesen elpusztult egysejtűekből, algákból és moszatokból, tehát a jelenségnek természetes okai voltak.

Hogy is van ez a patak-habzás, és mi köze a mosódióhoz?

A különleges habzás magyarázatát a szakértők akkor úgy írták le, hogy a hosszan tartó száraz időjárás miatt tavaly Szentendrén őszre a talaj jelentős része megszáradt, valamint a folyó- és patakágyak is kipusztultak, pedig ezek élettől hemzsegtek. A bennük élő baktériumok és gombák elhaltak, majd rothadásnak indultak, de a bomlástermékek eső hiányában helyben maradtak. Az esőzés következtében nemcsak szerves anyagok maradványai jutottak tömegesen a vízbe, hanem habzásra hajlamos ásványi anyagok is. A nagy esőzés kioldotta a habképző természetes anyagokat (például szaponinokat és glikozidokat), így a felhalmozódott bomlástermékeket egyszerre mosta a vízbe, ami látványos habzást eredményezett.

A élővizek természetes habzásának egyik fő okozója tehát a szaponin nevű anyag, amelyet a növények az élősködők elleni védekezéshez használnak. A természetes vegyület nemcsak nevében emlékeztet a szappanra (mindkettő a latin sapo szóból ered), hanem tulajdonságaiban is, ugyanis vízzel vegyülve habot képez. Ilyen közismert növény az indiai mosódió (Sapindus mukorossi). A hazai növények között is vannak olyan fajok, amelyeknek magas a szaponintartalma, ilyen például az orvosi szappanfű, a borostyán vagy a vadgesztenye, amelynek magja (vagyis a gesztenye) tartalmazza ezt az anyagot – ezért is használhatók remekül mosásra és takarításra.

Címlap: Facebook / Miskolci Városgazda