Idén is lesz karácsonyi halvacsora? Most kiderül, mi kerül a magyarok asztalára

Az időjárás idén sem könnyítette meg a hazai haltermelő gazdaságok dolgát, az aszály okozta nehézségek ellenére azonban idén is bőven jut majd kiváló minőségű magyar hal a karácsonyi kínálatba. A tógazdaságok emellett a horgászati célú haltelepítésére is jelentős mennyiséget különítettek el

– derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL), valamint a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) által tartott közös sajtótájékoztatón.

A 2024-es év a haltermelő extenzív tógazdaságok számára vegyes képet mutatott. A tavalyi évhez hasonlóan, a haltermelők számára az időjárás, különösen a vízminőség és a vízszint ingadozása jelentős hatással volt a termelési folyamatokra. Számos dunántúli halgazdaság komoly vízhiánnyal küzdött, ami negatív hatással volt a termelésre, az alacsony vízszint ugyanis kedvezőtlen termelési közeget nyújt a halaknak. Ennek a jelenségnek az egyik fő következménye az oxigénhiányos halpusztulás, valamint a súlygyarapodás lelassulása. Mindez komoly anyagi veszteséget okoz a tógazdaságoknak. Az Alföldön az öntözőcsatorna-hálózat meglétének köszönhetően jobban megoldható a vízutánpótlás, azonban a szivattyúk üzemeltetéséből adódóan ennek komoly elektromos áramigénye van, ami többletköltséget jelent.

A hazai halgazdaságok már gőzerővel dolgoznak, ugyanis a karácsonyi időszakban értékesítik a megtermelt étkezési célú hal 55-60 százalékát. A felkészültség teljes, mivel az őszi lehalászásokra a legalkalmasabb időszak az október és december közötti időszak. A gazdaságok legnagyobb nehézsége ilyenkor a megfelelő létszámú idénymunkás toborzása, a lehalászás, a válogatás és a szállítás ugyanis komoly erőforrásokat igényel az év ezen időszakában.

Az étkezési ponty és a ragadozó fajok esetében – ide tartozik a magyarok körében közkedvelt szürkeharcsa, az afrikai harcsa és süllő – a megszokott magas minőség biztosított. A hazai fogyasztók így az idei karácsonyi menü alapanyagát is kiváló minőségű magyar halak közül válogatva vásárolhatják meg. Az év végi ünnepi időszakban a tradicionális szokások kerülnek előtérbe, emiatt még mindig a ponty a legkelendőbb.

A kínálat az élő haltól a különböző feldolgozottsági fokú (patkó, filé) termékekig terjed. A ponty mellett keresett halfaj a busa és az amur is, a szálkától ódzkodó fogyasztók pedig előszeretettel választják a ragadozó fajokat, a harcsát és a süllőt.

Az elmúlt években megfigyelt trend várhatóan az idén is megjelenik majd: míg az idősebb generáció inkább az élő halat keresi, a fiatalok az egyre magasabb feldolgozottsági szintű termékeket részesítik előnyben.

A változó fogyasztói igényeket a hazai tógazdaságok is érzékelték és igyekeznek minél szélesebb termékpalettával kiszolgálni a vásárlókat. A hazai gazdaságok ugyanakkor nem csak étkezési célra nevelnek halat, a termelési ciklus megkezdésekor minden esetben figyelembe veszik a horgászok igényeit is. Az éves megtermelt mennyiség mintegy 40 százalékát a horgászati célú hal előállítására kötik le a haltermelők. A MOHOSZ és a MA-HAL stratégiai együttműködésének köszönhetően évről évre nő a horgászati célú haltelepítések volumene, amit a MOHOSZ által a célzott telepítési pályázatokra fordított keretöszszegek emelése is ösztönöz. A horgászok az elmúlt években nemcsak a pontyot, hanem az őshonos ragadozókat és keszegféléket is keresik, ami nagyban hozzájárul természetes vizeink halösszetételének diverzifikálásához.

Milyen áron vehetjük meg idén a magyar halakat?

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Dr. Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) elnöke az Agroinform.hu kérdésére elmondta, hogy

• az élőponty ára kilogrammonként 1800-2200 forint között alakul majd,
• a szeletelt ponty 3500-4000 forint közötti összegbe kerül majd,
• az afrikai harcsa filéjéért 4000 forint körüli összeget kérnek majd a kereskedők, míg
• a filézett szürke harcsa kilójának ára 8000-9000 forint között alakulhat az idei szezonban.

Mit mutat az áruházi kínálat?

Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet korábbi közlése szerint, az év végén fogy el Magyarországon az éves halfogyasztás körülbelül 30-35 százaléka. A szakemberek szerint folyamatosan nő a hazai halfogyasztás, ami jelenleg évente 6,7 kilogrammot jelent egyedenként. Ez nagy előrelépés a 1990-es évekhez képest, amikor még 2 kilogramm körül alakult ugyanez a fogyasztás. Még így is nagy elmaradásban vagyunk az Európai Uniós átlagtól, ami évi 25 kilogrammos mennyiséget tesz ki egy főre levetítve.

A MA-HAL által készített interaktív térképen jól látszik, hogy a vidéki helyszíneken valóban bőséges a kínálat a termelői halárusító pontok, illetve a halboltok esetében. Most szemezgessünk ezekből:

• Kaposvár és környéke: 9 halárusító pont
• Pécs és környéke: 20 halárusító pont
• Szekszárd és környéke: 6 halárusító pont
• Baja és környéke: 19 halárusító pont
• Nagykanizsa és környéke: 5 halárusító pont
• Zalaegerszeg és környéke: 10 halárusító pont
• Kecskemét és környéke: 10 halárusító pont
• Szolnok és környéke: 10 halárusító pont
• Szeged és környéke: 15 halárusító pont
• Debrecen és környéke: 18 halárusító pont
• Balaton part: 30 halárusító pont

Egy példa vidéki árlistára, hogy mire is számíthatunk az árakat tekintve: