Magyarok ezrei vándorolnak nyugatra: sosem találod ki, melyik országba költöznek

Franciaország egy csaknem 644 ezer négyzetkilométeren elterülő, 67,65 milliós népességű, északnyugat-európai ország – írja a Pénzcentrum. Államformája köztársaság, hivatalos nyelve a francia, noha az országba érkező bevándorlók igyekeznek megőrizni a saját nyelvi szokásaikat. Történelmi és kulturális szempontból is a világ egyik legmeghatározóbb országa, egy gazdasági nagyhatalom. Franciaország vezető ágazata a mezőgazdaság, azon belül a szőlőtermesztés és borkészítés teszi nemzetközileg ismertté. Gazdasági és foglalkoztatottsági szempontból kiemelkedően teljesít az országban az autóipar, vegyipar, kohászat, gépipar, elektronika, élelmiszeripar és textilipar.

Nem véletlen, hogy az ország rengeteg külföldi munkavállalót vonz évente, a legfrissebb statisztikai adatok szerint 7 millióra tehető azoknak a száma, akik gazdasági megfontolásból telepedtek le országban. Közülük jelentős arányt képviselnek a magyarok is, ám a pontos számukat sajnos nem tudni, mert azt sem a francia, sem pedig a magyar statisztikai hivatal nem méri. Egyes becslések szerint ugyanakkor több mint 5 ezer honfitársunk élhet az országban.

De mi a helyzet akkor, ha épp most gondolkodunk azon, hogy Franciaországba költöznénk, ott alakítanánk ki a jövőnket, és akár francia állampolgárrá is válnánk? A Pénzcentrum az ehhez szükséges folyamatnak járt utána.

Verhetetlen a Nyugat vonzereje a magyarok körében

Mielőtt belevégnánk annak fejtegetésébe, hogy mi szükséges ahhoz, hogy valaki francia állampolgárrá váljon, azelőtt érdemes pár szót ejteni az ország demográfiai adatairól. Vagyis ha épp a költözésünket tervezgetjük, akkor mégis mire számítsunk a népesség összetételét illetően. Nos, Franciaország összességében egy nagyon színes nemzet, legalábbis az ország statisztikai hivatalának (INSEE) legfrissebb statisztikái szerint. Ebből ugyanis kiderül, hogy 2022-ben összesen 7 millió bevándorló élt Franciaországban, ami a teljes népesség 10,3 százalékát jelentette. A letelepedők közül 35 százalékot tett ki azoknak az aránya, akik francia állampolgárságot is szereztek, és 4,5 millióan voltak azok, akik ezt nem.

Azt is érdemes még tudni, hogy a legtöbb bevándorló jelenleg Afrikából érkezik az országba (48,2 százalék), míg a második legnagyobb küldőnek Európa számít (32,3 százalék). A 2021-es statisztika ezt illetően még pontosabb képet ad: eszerint a legtöbben Marokkóból, Algériából és Tunéziából érkeztek az országba (együttesen 50 700 fő), de meglepő módon rengeteg spanyol, olasz és belga származású ember (24 500 fő) is úgy gondolta, hogy jobb lesz neki Franciaországban.

Sajnos a magyarok pontos arányára vonatkozó adatokat az INSEE nem közölt, így ebben a kérdésben csupán egyéb kimutatásokra lehet hagyatkozni. Eszerint Franciaország a magyarok körében is vonzó célpont, és legalább 5 ezren élnek ott.

Mely nem is elképzelhetetlen, hiszen korábban megírtuk: a tükörstatisztikák és a hazai adminisztratív adatok azt mutatják, hogy az Európai országokba vándorló magyar állampolgárok száma a 2012-ben mért 70 ezerről 2019-re 60 ezer főre csökkent, de 2020-tól ismét növekvő tendenciát mutat, így mára meghaladta az 50 ezer főt. A legkedveltebb célországok a külföldre költözők körében egyértelműen Nyugaton találhatók, a legnagyobb befogadók közé tartozik Németország, Ausztria, illetve Nagy-Britannia is. Egyes becslések szerint csak ebben a három országban mintegy 400 ezer magyar él.

Hogy egy idegen nemzet kultúráját megismerhessük, hogy a szokásaikat elsajátíthassuk, hogy külföldiként a lehető leghamarabb beilleszkedhessünk, ahhoz nem elég csak figyelnünk, érdemes beszélnünk azt a nyelvet is, amit a leendő lakhelyünkön használnak. Erre Franciaországban pedig kiváltképp szükség van, hiszen a helyiek csaknem 40 százaléka egyáltalán nem beszél semmilyen idegen nyelvet, az ügyintézés során viszont elengedhetetlen szót értenünk a másik féllel. A nyelvtanulásra egyébként ma már rendkívül sok lehetőség van, a hagyományos nyelviskoláktól az online oktatásig sok eszköz igénybe vehető rá.

Ezzel kezdd, ha Franciaországban tervezel élni

A Franciaországba költözés egyébként – szemben mondjuk Szlovákiával – nem túl bonyolult folyamat, uniós állampolgárként például nincs szükség vízumra ahhoz, hogy valaki beléphessen a francia határon belülre. Sőt, korlátozások nélkül kereshet magának munkát és szállást is az országban.

A harmadik országból érkezőknek viszont nem ilyen egyszerű a dolga, hiszen nekik a Franciaországba bútorozás előtt vízumot kell kérniük maguknak. Ám hogy pontosan kinek milyen vízumra van szüksége, az mindig attól függ, hogy honnan érkezett, milyen munkát szeretne végezni az országban, a munkaszerződését milyen időtartamra kötötte, és hogy mennyi ideig szeretne Franciaországban tartózkodni.

Ami ezzel kapcsolatban a lényeg, hogy vízumot mindenki Franciaország hivatalos vízum oldalán tud igényelni magának, feltéve, hogy rendelkezik érvényes útlevéllel, igazolvány fényképpel, egészségbiztosítás igazolással, franciaországi tartózkodási helyének igazolásával, valamint a tartózkodási időre megfelelő pénzeszközigazolással. Miután ez megvan, csak ki kell fizetni a vízumdíjat, majd meg kell várni, amíg a kérelmet az illetékesek feldolgozzák.

Ahogyan azt korábban már említettük, több millióan vannak azok, akik ugyan Franciaországban élnek és dolgoznak, de nem váltak francia állampolgárrá. Ennek oka, hogy senkinek sem jár automatikusan, bizonyos feltételeknek meg kell felelni hozzá. Az Európai Unió polgárainak például 2 évet kell az országban élniük ahhoz, hogy jogot szerezzenek arra, hogy Franciaország állampolgárai legyenek. Ezzel szemben a harmadik országból érkezőknek még tökéletes nyelvtudással is nehéz megszerezniük a hivatalos minősítést.

A teljes cikk a Pénzcentrumon olvasható.