Indul az agresszív dinnyeháború a magyar boltokban: ilyen árakra számíthatnak a vásárlók

Magyarországon az átlagos éves fogyasztás 10 kg/fő körül alakul. A mintegy 100 ezer tonnás belföldi fogyasztáson túl exportra nagyjából 20-25 ezer tonna körüli mennyiség juthat, melynek legnagyobb része a lengyel, német, cseh és szlovák piacra kerül, ismertette Lacházi Pál, a Syngenta dinnyefélék specialistája.

Ez kiemelten fontos, mivel a belföldi piacot hazai áruval teljes mértékben ki tudjuk szol-gálni. A tapasztalat azt mutatja, hogy a mostaninál több dinnyét Magyarországon nem lehet értékesí-teni. Szerencsére még a szezon indulása előtt az európai országokból jó hírek érkeztek az exportpiaci kereslettel kapcsolatosan. Arra lehet számítani, hogy lesz hova értékesíteni a magyar dinnye egy részét. Az áruházláncok oldaláról egyre inkább a kerek, 10 kilogramm súly alatti görögdinnyére van nagy igény, ezen kívül a magszegény dinnye aránya is évről-évre növekvő tendenciát mutat a termelési oldalon és a fogyasztói keresletben is. A klasszikus súlyú és alakú, magas minőségű, kiváló beltartalmi értékekkel rendelkező görögdinnye iránt elsősorban a hagyományos értékesítési piacokon van kereslet.

Az idei szezon elején a szokottnál hűvösebb és fényszegényebb időszak nehezítette a palánták előállí-tását. Az alacsonyabb hőmérséklet vagy éppen a csapadék hátráltatta az áprilisi és a májusi ültetéseket, így több esetben azokat későbbre kellett ütemezniük a gazdáknak. Ezért a korai ültetések egybecsúsz-tak és várható, hogy a betakarítás kezdete is összeér több fajtánál. A május végi július eleji esőzések - lokális özönvizek - és a vele együtt járó lehűlés, hideg hajnalok késleltették a terméskötéseket. Ugyan-akkor megfelelő mennyiségű és minőségű termésre számítanak idén. A korai alagutas szabadföldi ter-mesztésből az első termések ezekben a napokban már meg is jelentek a magyar piacon.

A szakember elmondta: 2023-ban összesen 2870 hektár termőfelülettel kalkulálnak a görögdinnyében, ami az előző évihez képest csaknem 10 százalékos területnövekedést jelent. Ezen a felületen mintegy 125-130 ezer tonna teremhet. A sárgadinnye termőterülete 315 hektár körül alakul, melyen előrelát-hatólag 10-12 ezer tonna termésmennyiség várható a szezon alatt.

A hazai görögdinnye nagyságrendileg 75-80 százalékát a hazai piacon értékesítik, a többit exportálják. A világon 3,7-3,9 millió hektáron folyik dinnyetermesztés. Európa legnagyobb termelője Spanyolor-szág, ahol a termőterület az utóbbi években csökkent, így ebben az évben 20 ezer hektár alá esett a termőfelületük. Ekkora területről évi 1,2-1,3 millió tonna dinnyét takarítanak be, melyből csaknem 800 ezer tonnát exportálnak, főleg az európai országokba. Jelentős dinnyetermesztő ország Európában Olaszország, Görögország és Törökország. Míg Olaszországban a túl sok csapadék, addig Spanyolor-szágban a szárazság okoz egyre komolyabb gondokat a görög- és sárgadinnye termesztőknek. Hazánk a dinnyetermesztés északi határán fekszik, termőfelületünk kicsi a déli országokéhoz képes, ám a ter-mesztés színvonala magas, valamint a minőség és a termésmennyiség is világszínvonalú.

Magyarország legnagyobb versenytársai a mediterrán Olaszország (idén kb. 5 %-al növekedett a terü-letük) és Görögország, ahol a kedvezőbb éghajlatnak köszönhetően a szezon hosszabbra nyúlhat. A környező országok hasonló időjárási, éghajlati kihívásokkal küzdenek, viszont Romániában, Bulgáriá-ban és Szerbiában is jelentős termesztéstechnológiai fejlődés következett be az utóbbi években, ezek az országok exportlehetőségeket keresve könnyen versenytársakká válhatnak.

A dinnyéseknek ugyanakkor komoly fejfájást jelent a termelési költségek jelentős és gyors emelkedése. Évek óta nő az önköltség, amelyet eddig a gazdálkodók voltak kénytelenek lenyelni. A következő évek-ben pedig elkerülhetetlen, hogy a fogyasztói árakban is érvényesítsék valamilyen formában a költség-növekedést, ellenkező esetben egyre több dinnyetermesztő hagyhat fel a tevékenységgel. Ám nem-csak ebben a szektorban okoz gondot az áremelkedés, hiszen a mezőgazdaság szinte minden területén megfigyelhető és gondot is okoz. A munkaerő költsége gyorsan emelkedik, drágul a szállítás, nő az energia ára, de megdrágult a vetőmag és a fólia is.

A magyar görögdinnye termesztés előtt lehetőséget, biztonságot és a kockázatos termesztés csökken-tését jelentené, ha a betakarítási szezon elhúzódna szeptember közepéig-végéig, hangsúlyozta Lacházi Pál. Sárgadinnyéből nálunk a legkedveltebb és legkeresettebb a Kantalup és Gália típus. A legnagyobb mennyiséget sárgadinnyéből Bács-Kiskun vármegyében termelik. A sárgadinnyében nagy lehetőségek rejlenek még, nagy rá a kereslet, de a termelés kockázata is magasabb. A betakarított és értékesített termés minőségének kifogástalannak kell lennie mindig, mert a piacokon is csak állandó, megbízható minőséggel lehet hosszú távon megmaradni.

A Syngenta magvas kereskedelmi választékából jól ismert és évek óta termesztett fajta a Mirsini F1, avagy ahogy mindenki becézi, a RUBIN fajta. Ez egyike azon fajtáknak, amit a legnagyobb felületen termesztenek hazánkban. A minősége, beltartalmi értéke kiemelkedik a szegmens hasonló fajtái közül. A legújabb, de már a termelők körében is népszerű tagja a rövid tenyészidővel és kiváló minőséggel rendelkező Mirto F1. Termései kerek alakúak és a piacon már megszokott rendkívül vonzó sötét csíkos héjszínnel rendelkezik. A belső minősége is kifogástalan, nem utolsósorban kiváló hozammal rendel-kezik. A magnélküli portfolióban a 4-6 kilogrammos Bahama F1 és az 5-8 kilogrammos Morena F1 ta-lálható. A kerek, fekete héjszínű fajták tökéletes árut adnak áruházak, illetve az exportpiacok számára egyaránt.