Durva, ami a magyar mézzel történik: elárasztotta a boltok polcait a silány hamisítvány

Az EU a világ második legnagyobb mézfelvevő térsége, a magyar mézet tíz éve még korlátlanul el lehetett adni az unió­ban. Az olcsó, de bizonyítottan hamis kínai méz megjelenése egyre inkább kiszorította a valódi mézet a piacról, a mézkiszerelők az utóbbi években pedig már csak a termékeik feljavításához használták a magyar, a spanyol vagy épp a román mézeket, írja a Magyar Nemzet.

A nagy nyugat-európai cégek ugyanakkor az uniós mézet is egyre inkább az olcsó, harmadik országokból – főként Ukrajnából származó – mézre cserélték, ezzel pedig tönkretették az EU mézpiacán felépített árrendszereket, ami nagyban érintette Magyarországot is.

A tavaly áprilisi nagybani felvásárlási árakhoz képest az idén csaknem negyven százalékkal csökkent az akácméz nagybani felvásárlási ára itthon. Ilyen árakon csak azok a méhészek adják el a mézet, akiket a hiteleik törlesztése erre rákényszerít. Emiatt az elmúlt egy évben gyakorlatilag lebénult az ­uniós méz­piac, a közösség termelői nem tudják értékesíteni a terméküket, a raktárakban tonnaszám áll a kiváló minőségű, organikus európai méz. Ám a boltok polcain egyre inkább az olcsó ukrán mézzel „hígított” kínai hamisítvánnyal találkozni.

A kémiailag machinált termékek már a magyar üzletláncokban is megjelentek. Miközben az előző évtized szigorú ellenőrzéseinek köszönhetően sikerült elérni, hogy a boltok kínálatában csak valódi, többségében magyar méz legyen, mára alaposan megváltozott a piac. A hazai mézkiszerelő vállalkozások egy része a kínai mellett szintén problémás török mézet használ. A kevert mézek zöme így kerül a polcokra, a vevőknek pedig fogalmuk sincs róla, hogy amit a pénzükért kapnak, az valójában nem a méhek, hanem a vegyészek terméke.

Az áruházláncok üzletpolitikája egyértelmű, minél olcsóbb mézet akarnak venni a beszállítóktól, hogy busás haszonnal eladják azt

- mutatott rá Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.

A szakemberek évek óta bizonygatják, hogy a kínai méz nem valódi. Az Európai Bizottság ezért Kaptárakból elnevezéssel másfél éve összehangolt mézvizsgálatot indított: 15 tagországban – köztük Magyarországon is – összesen 320 mintát gyűjtöttek be. Az egy évig tartó vizsgálat eredményei pedig világosan rámutattak, hogy a kínai mézek többsége hamis.

Az egyesület honlapján megtalálható jelentés szerint a boltokban kapható, kínai mézet tartalmazó mézkeverékek 74 százaléka nem valódi. Úgy tűnik azonban, hogy a kínaiak most konkurenciát kaptak, ugyanis a Törökországból érkezett mézek 93 százaléka nem felelt meg a kritériumoknak.