Végveszélyben a Balaton: riadót fújtak, ezért visszafordíthatatlan a tó pusztulása

Helyi válaszokat adna a 21. század globális kihívásaira a Balaton Kiemelt Térség fejlesztési programja, amiben fontos szerepet kap a következő időszakban a természetesség, a megújuló képesség, az egészség és a fenntarthatóság. Negyven oldalas táblázatban foglalták össze a Balaton Fejlesztési Tanács legutóbbi ülésén a vélemények feldolgozását.

A Nyugati-medence és a Keszthelyi-öböl partmenti részén a nádasok területe folyamatosan nő. Ugyanakkor a nádasok ma már nem tudnak maguktól megújulni, mert nincs olyan jelentős hullámtevékenység, ami a bomló szervesanyagot, törmeléket ki tudná öblíteni a nádasok belsejéből. Emiatt anaerob bomlás, rothadás jellemzi a partmenti részeket, ami számos élőlény pusztulását okozza, valamint kellemetlen szagú, bűzös iszap is keletkezik. Ez a kedvezőtlen hatás fokozottan jelentkezik Balatonberény vízparti területein, amit a 2020. évi Nádtérkép Zárójelentés dokumentuma is leír: Balatonberénynél jelentős a szerves törmelékturzások növekedése. Megjelentek a nádat jelentősen károsító özönnövények, így a nád őszre szinte a maga súlya alatt összeroskad. Balatonberény közigazgatási területéhez tartozó belterületi partszakasz előtt az elmúlt években három jelentősebb szárazulat alakult ki, összességében több mint 1000 négyzetméteres területen

– hívta fel a figyelmet a problémára Druskoczi Tünde, Balatonberény polgármestere, amit a Balaton Fejlesztési Tanács is elismert.

Az önkormányzat javaslatot is tett a megoldásra. Úgy látják, hogy a megfelelő anyagi források és karbantartási kapacitások biztosításával, a nádasok szakszerű karbantartásával, aratásával, megújításával csökkenthető lenne a tó medrének szervesanyag terhelése. Az időben elvégzett munkák a teljes tó egészségét is szolgálják, ezáltal egyensúly teremthető a környezetvédelem-vízügy, gazdaság, turizmus érdekei között.

A tendenciaszerű „láposodás” okait az alábbiakban látják:

1. 2004. óta a Balatonon jelentős mértékű állami iszapkotrás nem történt, egészen a 2020. júliusi, szeptemberi vízminőségi kárelhárítási célú kotrásig. A part menti és lepel kotrások végrehajtása, a zagyterek kialakítása mára nem vita tárgya, hanem égető feladat a Balaton nyugati medencéjében, melyet sürgősen meg kell oldani.
2. A nádaratás hiánya miatt évente több mint 1000 hektárról rohad bele az aratatlan nád a tóba, növelve annak szerves anyag tartalmát a parti sávban, nádas öblökben tavi üledék formájában. A nád a téli időszakban az időjárás miatt törik, a lehullott törmelék a nád töve köré gyűlik, a természetes és a hullámzás okozta vízmozgás következtében a lebegő iszap a törmeléken felhalmozódik.
3. Fenti okok következtében pár év alatt szárazulat keletkezik, mely ismételten módosítja a lebegő iszap természetes mozgási irányát és növeli a lerakódási területet, ahol az iszap már nem mozog tovább. A szárazulatokon megjelenő fák, bokrok, az agresszívan terjedő gyomok kiszorítják a nádat az élőhelyéről.
4. Balatonberény belterületi, nádasokkal benőtt partszakaszainál jól megfigyelhető a kezeletlen nád partmenti oldalirányú rohamos terjedése, mely elzárja a fürdőzők elől az eddig szabad partszakaszokról a vízfelületre jutást.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szerint a Végrehajtási Terv „tematikus csomagként” tárgyalja a klímaadaptáció kérdését és az ehhez kapcsolódó klímastratégia végrehajtását. Úgy vélik, hogy a dokumentáció területi hatálya alá tartozó települések esetében a klímaadaptáció szükséges, de ez nem elégséges feltétele a jövőbeni környezeti kockázatok mérsékléséhez. Ahogy arra a szakemberek rámutattak, a Balaton partközeli sávjában lévő nagyobb települések turisztikailag kiemelt szerepük miatt intenzíven fejlődnek, ennek következtében azok mérete folyamatosan növekszik. Emiatt különösen a kiemelt turisztikai desztinációként működő városok gyakorlatilag összeérnek. Az épített, művi felületek kiterjedésének növekedésével a városokra jellemző klimatikus szélsőségek fokozódásra várható, emellett a városias élőhelyek mennyiségének növekedésével a természetközeli állapotú élőhelyek kiterjedése csökken. A klímaváltozással és az egyéb emberi tevékenységgel járó ökológiai kockázatok csökkentése érdekében javasolják a városok élővilágának védelmére, ökológiai potenciáljának növelésére a zöldhomlokzatok elterjedésének elősegítését, valamint a parkokban madárodúk, denevérodúk és rovarhotelek telepítését, amivel számos faj védelmét segíthetjük elő. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy az új parti sétányok kialakítása nem feltétlenül egyeztethető össze a természetközeli állapot visszaállításával, illetve fenntartásával. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az elmaradott, kiemelt üdülőkörzeti települések felzárkóztatása könnyen konfliktusba kerülhetnek a Balaton, mint Natura 2000 terület és Ramsari Terület természetvédelmi kezelésének célkitűzéseivel.

A Balatoni Horgászegyesületek Szövetsége a horgászturizmus színvonalának emelése érdekében a következő kéréseket intézte a tanácshoz:

• 30-35 kilométerenként több száz fős horgászcsónak kikötők létrehozását.
• Településenként 2-3 csónak menhely kialakítását.
• A szabad partszakaszokon a szükséges infrastruktúra kialakítását és bővítését (parkoló helyek, WC-vizesblokk).
• Településenként kerüljön kialakításra sólyázó, csónak berakó hely, a szükséges parkolási lehetőséggel együtt.
• Főszezoni (strandszezoni) időszak kivételével a fürdőhelyeken történő horgászat engedélyezése, ha lehetőség van rá, akár éjszakaihorgászat főszezonban.

A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi 139-es törvény és a helyi építési szabályzat két szakasza is korlátozza a külterületen, zártkertben a fejlesztési elképzeléseket. Eszerint az ingatlanok kertes mezőgazdasági terület övezetébe, illetve a borszőlő termőhelyi, kataszteri terület övezetébe vannak besorolva. Ezekben az övezetekben csak korlátozottan lehet fejlesztéseket végezni, mivel például az adott ingatlan területén 80 százalékban szőlőnek kell lenni, illetve a beépíthető százalék is nagyon csekély (3 százaoék), vagy például kizárólag szőlőműveléshez kapcsolódó gazdasági épület építhető, valamint új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Ezek a jogi korlátok egyes fejlesztési célok megvalósulását nem biztosítják és ezáltal a fejlesztések csak belterületekre korlátozódnak. A belterületben pedig nincs hely, mivel a sűrű beépíthetőség nem teszi lehetővé új terület kijelölését, illetve be vagyunk szorítva a Kis- Balaton és a zártkert közé. A Kis-Balaton környezetében pedig védett vagy természetvédelmi területekről van szó, amelyben nem tervezhető attrakció, illetve a zártkertben sem mivel a fent említettek ezt kizárják. Ezért szeretnénk a 2018. évi 139-es törvényben szereplő szabályok enyhítését, életszerűséghez közelítsen a térségre vonatkozó előírásokban

– fogalmazta meg aggályait Takács Zoltán, Garabonc község polgármestere, akinek felvetéseit részben elfogadta a tanács tekintettel arra, hogy hasonló problémákat több település jelzett, de hangsúlyozta, hogy a

Végrehajtási Terv keretében nincs arra lehetőség, hogy egyes jogszabályi finomításokat előkészítsenek.

Kővágóörs önkormányzata felhívta a figyelmet arra, hogy a községhez tartozó Pálköve településrész a Balaton partján helyezkedik el, ám a mai napig nem rendelkezik vezetékes csatornahálózattal. Ahogy arra rámutattak, az itt megépült lakó és nyaralóingatlanok többsége az 1970-es években épültek, egyedi, zárt szennyvíztározókkal, amelyeknek a műszaki állapota nem ismert, megkérdőjelezhető. Ezen szennyvíz tárolására szolgáló létesítményekből ismeretlen mennyiségű és minőségű szennyvíz juthat a Balaton vizébe, így ezek ismeretében nagyon fontos lenne a szennyvízhálózat mihamarabbi kiépítése természetvédelmi szempontból, illetve gazdasági és turisztikai szempontból is kiemelkedő változást hozna az adott régióban.

A felvetett javaslatok ezek mellett felvetették többek között, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet térség kerékpárúthálózata fejlődésnek indult, de nincs összekapcsolva a Kis-Balatonnal és Zalakarossal; hogy a beadványban szereplő beruházásoknak és fejlesztéseknek összhangban kell lennie az Európai Táj Egyezménnyel; az üdülő területek infrastruktúra hálózatának fejlesztését; a Balatonszentgyörgy-Keszthely vonalszakasz korszerűsítését; Balatonfüred keleti városkapujának és a Germering csomópontnak a kiépítését; a rossz állapotú partvédőművek helyreállítását; a kishajós vízisportok lehetőségeinek megteremtését; a fiatalok letelepedését segítő programokon belül az önkormányzatok lehetőségeit feltárását, például különböző típusú helyi adókedvezmény lehetőségeket a letelepedők részére.