Túlszaporodtak itt ezek a vízi rágcsálók: pörköltöt főztek az első kilőtt példányokból

Kidöntött, megrágott fák sora jelenti a hódok jelenlétét a két holtág, valamint a kedvelt horgászati hely, a lakiteleki Tőzegbánya területén. A hódok nem kímélik a part menti fákat, függetlenül attól, hogy milyen vastagságúak, és megrágják a törzsüket. Harminc, negyven centiméter átmérőjű fákat is képesek kidönteni, az ennél vastagabbaknak pedig megrágják a kérgüket, ami egy idő után kiszárad, írja a baon.hu.

A tiszaalpári horgászok szerint hatalmas károkat jelent a rágcsálók jelenléte: a fiatalabb fákat kidöntik, az idősebbek kérgét megrágják, ami által elpusztulnak. A legkritikusabb a helyzet a Tőzegbányánál, ahol a hódok egyes helyeken már szinte minden fát megrágtak.

A keletkezett károk miatt a tiszaalpári önkormányzat kérelmet nyújtott be a hódok gyérítésére tavaly év végén. A területileg illetékes Kiskunsági Nemzeti Park válasza szerint a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló rendelet alapján közegészségügyi okból, a légi közlekedés biztonsága, az erdő- és mezőgazdasági termelés biztosítása, valamint a közérdeket sértő vízkárok megelőzése, mérséklése érdekében – amennyiben természetvédelmi érdeket nem sért és más célravezető megoldás nincs – az eurázsiai hód (Castor fiber) riasztása, elejtése, gyérítése, állományának szabályozása engedélyezhető.

Az engedélyt a tiszaalpári önkormányzat megkapta, így tízzel tudják csökkenteni az Alpári Holt-Tisza hód állományát. A feladatot a helyi vadász egyesület kapta meg. Összesen négyen, Czímer Illés vadászmester, a két hivatásos vadász, Palásti Gergő és Szabó Zsolt, valamint a halőr, Popper Zsolt, aki egyben vadász is, kaptak arra lehetőséget, hogy gyérítsék a hód állományt. A tízből eddig négyet lőttek ki, pontosabban Popper Zsolt halőr lőtt ki, ez nagyobb élmény szerinte, mint a vaddisznó kilövése.

Büszke vagyok arra, hogy én vagyok az első a vármegyében, aki hivatalos úton lőhettem ki hódot – mondta. Az állatok elejtése nem egyszerű, mivel életük nagy részét a vízben töltik. Nappal nem nagyon mozognak, főleg sötétedés után bújnak elő rejtekhelyükről. Az Alpári Holt-Tisza, mondjuk úgy, hogy a belterületén, ami úgy másfél kilométer hosszú, tizenegy hódvárat találtam. Ez több hónapos megfigyelés eredménye. Már tudom azt, hogy csak hőkamarával lehet a mozgásukat követni. Éppen ezért nappal nem is érdemes őket figyelni. December közepe óta négyet sikerült elejtenem. Egy ilyen akció minden vadász számára különleges élménynek számít.

Tiszaalpáron az először kilőtt hódból pörköltet készítettek. Aki evett belőle azt mondta, hogy a húsa hasonlít a borjú, vagy a bárányéhoz. Vancsura István polgármester, aki maga is vadász, javasolta, hogy a kilőtt állatokat a vadász egyesület főzze meg, és aki enni akar belőle az kóstolja meg. Az állatok egyébként húsz harminc kiló súlyúak.

A tiszaalpáriak elérték azt, hogy a hódok száma csökkenjen. Ezzel minden valószínűség szerint az általuk okozott kár is változni fog. Elmondásuk szerint, ha az elkövetkezendő évben sem csökken a hódok állománya, akkor ismét gyérítési engedélyt fognak kérni rájuk.