8 dolog, amit a koronavírus megváltoztatott a otthonainkban: rád melyik igaz?

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken, a Kossuth Rádiónak adott szokásos interjújában arról számolt be, hogy a szakemberek szerint a negyedik hullám elkerülhetetlennek tűnik, és kezdetét a legtöbben szeptember-októberre várják.

A miniszterelnök azt is hozzátette, hogy az, aki be van oltva, az jó eséllyel kimaradhat ebből. Az oltások 90 százalékban hasznosak, hatásosak. Hozzátette azt is, aki be van oltva, az nagy valószínűséggel kimarad a negyedik hullámból, de ha mégis eléri, akkor is enyhébb lesz a betegség lefolyása. A miniszterelnök beszélt arról is, hogy egyelőre itthon nem lesz harmadik oltás. Mint mondta, a harmadik oltással kapcsolatban azért bizonytalanok, mert nem tudjuk, ennek milyen hatása lenne.

Egy dolgot nézek én, hogy a gyógyszergyártó cégek vállalják-e a felelősséget azért, hogyha beadunk egy harmadik oltást, akkor milyen következmények várhatók. Ma ez egy nem lezárt vita

- fogalmazott.

A koronavirus.gov.hu oldalon közölt firss adatok is egyre jobb eredményt mutatnak, ahogy a szakemberek mondják, az oltásoknak és a védelmi intézkedéseknek köszönhetően "letörtük" a járvány harmadik hullámát. Ráadásul ismét enyhítések jönnek, hiszen elérte az 5,5 milliót a beoltottak száma, így életbe lép az újraindítás következő fokozata. A védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának hatodik fokozatáról szóló kormányrendelet már szerdán megjelent a Magyar Közlönyben, eszerint

• a kórházak és szociális intézmények kivételével megszűnik a kötelező maszkviselés, az üzletekben és a tömegközlekedési eszközökön, ugyanakkor a maszkhasználat senki számára sem tiltható meg.
• Védettségi igazolvány nélkül is szabad lesz a belépés a vendéglátóüzletekbe, szálláshelyekre, szabadidős létesítményekbe, és az előreváltott ülőhelyes nézőtérrel megrendezett kulturális rendezvényekre, előadásokra.
• Megszűnnek az üzletekre vonatkozó korlátozások, mint a vásárlók maximált száma és a távolságtartás, családi események, magánrendezvények esetén az eddigi 50 fős létszámkorlátozás 100-ra, a lakodalom esetén a 200 fős létszámkorlátozás 400-ra emelkedik.

A sportrendezvényeknél, zenés-táncos rendezvényeknél, illetve a zárt térben tartott, vagy 500 főt meghaladó, szabad téren tartott egyéb rendezvényeknél maradnak a hatályos szabályok, vagyis ezeken a rendezvényeken marad a létszámkorlátozás és továbbra is csak védettségi igazolvánnyal lehet részt venni. A 18 év alattiak is csak védettségi igazolvánnyal vagy védett személy felügyelete mellett vehetnek részt ezeken a rendezvényeken. Az egyetemek és a főiskolák is készülődhetnek a jelenléti oktatás visszaállítására.

Nem csak a közösségi életünk változott a lezárások alatt

Ahogy egyre lazulnak a szabályok, kicsit minden lépéssel közelebb kerülünk a normális életünkhöz. Persze, ha visszatekintünk, egy évvel ezelőtt ez még olyan távolinak tűnt. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy mióta kitört a világjárvány a legtöbben a szokásosnál is többet tartózkodtak otthon. A kijárási korlátozások, az esetleges karanténban töltött napok, mind hozzájárultak ahhoz, hogy rengeteg időt töltsünk a házunkban, a négy fal közt.

Míg korábban a nap legnagyobb részét távol, a munkahelyünkön töltöttük, mostanra sokan végzik otthonról a napi feladatokat, homeoffice-ban. Ez persze lehetőséget adott arra, hogy biztonságos környezetben dolgozhassunk illetve, hogy felfedezzük újra lakásunk minden pontját, újragondoljuk az esetleges térkihasználásokat, lecseréljünk vagy vegyünk néhány új bútort.

Éppen ezért a Homes.com úgy döntött, hogy megvizsgálja, milyen változások történtek az emberek otthonaiban az eddigi elmúlt másfél évben. Érdekelte őket, mit vásároltak a legtöbben, milyen tevékenységeket végeztek, hogyan alakult át a hétköznapi élet a vírushelyzet miatt. Lássuk, milyen eredményeket mutattott a felmérésük.

• Tartalékok a konyhaszekrényekben
  
  Az első hullám alatt jellemző volt a magyarokra is a spájzolás. Sorra vásároltuk a tartósélelmiszert, a konzerveket, tésztát, lisztet és élesztőt. Meg is történt párszor, hogy hamar lerabolták az áruházak polcait, így volt, amiből ideiglenes készlethiány állt fent. Ezt persze a boltoknak gyorsan orvosolni kellett, amit meg is tudtak ugrani. A pánikvásárlás során rengetegen halmoztak fel alapanyagokat, mondván kevesebbszer kell menni boltba, kevésbé érintkeznek idegenekkel. Az, hogy a vásárlási szokások így felbolydultak, a felmérés is igazolja, hiszen a legjellemzőbb változás a járványhelyzet alatt az volt a családok körében, hogy olyan élelmiszereket kezdtek vásárolni az emberek, melyek szavatossága hosszú ideig kitart.
• Főzés, otthon
  
  Rengetegen ragadtak fakanalat a járványhelyzet alatt. Mivel nem tudtak éttermekbe, vendéglátóegységekbe menni, az embereknek minden eddiginél többet kellett főzniük.
• Rengeteg tisztítószert vettek
  
  Egy másik nem meglepő fejlemény, hogy a megkérdezettek nagy része arról számolt be, hogy bespájzolt a tisztítószerekből és a WC-papírokból is.
• A fürdőszoba tisztítása is fontossá vált
  
  Nem csak azok körében, akik együtt éltek Covid-os fertőzöttel, de az egészséges emberek is több tisztítószert vásároltak. A válaszadók A WC tisztítása is szinte mindennapossá vált úgy, ahogy a felmosás is.
• A takarítás mindenre kiterjedt
  
  A felmérés szerint az alapos fürdőszobai tisztítások nem korlátozódnak csak a felületekre; a válaszadók közel 30 százaléka azt mondta, hogy a szokásosnál gyakrabban mosnak törölközőt is.
• Az ágynemű sem maradhat ki
  
  Bár a fürdőszoba tűnhet a legkézenfekvőbb helynek, de a mélytisztítás kiterjedt a hálószobákra is, mivel az emberek egyre gyakrabban fertőtlenítik az ágyneműiket is. A megkérdezettek majdnem 38 százaléka azt mondta, hogy karantén alatt az összes ágyneműjét rendszeresen és alaposan megtisztította.

• Munkaterületek módosítása

  Egy másik figyelemre méltó feladat volt az is, hogy a legtöbb ember számára saját irodát és tanteremet kellett létrehozni, a saját otthonaik falain belül. A felmérés szerint az emberek 45 százalékának volt mit átrendezni otthonában, például nappali vagy étkező részeket munkaterületté kellett alakítani.

• Aki tudott, spórolt

  Természetesen ennek a járványnak pusztító gazdasági hatása volt, és sok ember, aki elvesztette az állását, valóban anyagi nehézségekkel küzd. De voltak olyanok is, akik észrevették, hogy kiadásaik drasztikusan csökkentek. A megkérdezett válaszadók szerint a karantén „legjobb” része az volt, hogy pénzt lehetett megtakarít az étkezésen és a szórakozáson.