Idegesít a szomszéd zajongása? Ne panaszkodj, innentől csendháborítás

Megdöbbentő adat, de az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) becslései szerint az EU-ban körülbelül minden ötödik embert ér napi szinten olyan zajszennyezés, ami már befolyásolja az életminőségét, és jelentős szintű stresszhez és káros egészségügyi hatásokhoz vezethet.

Hazánk a legcsendesebb országok között szerepel

Az EEA adatai szerint a magyarországi városokban élők 16,4 százaléka panaszkodik a közúti forgalom miatti jelentős zajterhelésre, a vasútvonalak hangjai pedig a lakosság 1,3 százalékának okoznak problémát. A vidéki környezetben a lakosság 1,8 illetve 0,9 százaléka érintett a fokozott zajterhelésben. A repülőforgalom által keltett zajok csak utóbbi, városon kívüli területen járnak kellemetlen hatásokkal, az EEA becslése szerint a hazai lakosság 0,3 százalékának okoz ez gondot.

Magyarország az EU legcsendesebb országai közé tartozik, különösképpen a vasúti, légiforgalmi és ipari zajszennyezés tekintetében, a közúti forgalom okozta zajok esetében a középmezőnyhöz tartozunk.

Más kérdés: mennyire érezzük zajosnak a szomszédainkat és a környezetünket

Az Eurostat felmérése szerint 2019-ben az EU lakosságának 17,3% -a számolt be arról, hogy az utcáról vagy a szomszédoktól érkező zaj miatt szenved. Nem meglepő, de ez az arány a városlakók esetében több mint kétszer akkora (24,1%), mint a vidéken élőknél (10,4%).

Érdekes tény: hogy az egy háztartásban élők számának növekedésével arányosan csökken azok száma, akik arról panaszkodtak, hogy problémát okoz nekik a környezetük zajterhelése. Míg az egyedülállók csaknem 20,8% -a mérgelődött a szomszédok vagy az utca zaja miatt, a két felnőttből álló háztartások esetében ez már csak 17,8%, a három vagy annál több felnőttből álló háztartásoknak pedig 15,5%.

Hasonlóképpen, a gyermek nélküli háztartásban élők 18,2%-át zavarták a szomszédos zajok, míg a gyermekes családokat ennél kevésbé: csak 16,4%-ban.

Nem igaz, hogy az idősebbek érzékenyebbek erre

A zajtól szenvedők száma jóval magasabb a 65 év alatti, egyedülálló személyek esetében (25,2%), mint a 65 évnél idősebbeknél (14,9%).

Németországban minden 4. ember szenved a szomszédok hangoskodásától

Az EU tagállamaiban 2019-ben a lakosság több mint egynegyede számolt be arról, hogy zavarják a szomszédok vagy a környezetük zaja. Ennek aránya Máltán a legmagasabb (28,3%), utána Hollandia (26,6%) majd Németország (26,1%) következik. A skála másik végén Horvátország, Észtország és Írország (mind 8,2%) áll, itt regisztrálták a legalacsonyabb arányokat.

Mi magyarok, a magunk 9,7%-os arányával szintén messze a legcsendesebb EU-s országok közé tartozunk. Ami persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy a magyarok szomszédai kevésbé lennének zajosak, mint mondjuk a németeké, vagy kevésbé hangosak az utcáink, csak valószínűleg magasabb az ingerküszöbünk.

A zaj azonban nem játék, az egészségünket veszélyezteti

A WHO értékelése szerint a 65 dB fölötti környezeti zaj, a zajhatárértékek hosszabb ideig tartó túllépése már megbetegít: halláskárosodást, idegrendszeri panaszokat, szívritmuszavart okozhat, súlyosbítja a refluxbetegséget. Sőt, a kutatások szerint a zajhatás sejtszinten is károsít, olyan válaszreakciókat indít el a szervezetben, ami végső soron érrendszeri károsodáshoz, szívbetegséghez is vezethet.

A környezeti zaj az európai térségben, egy másik felmérés szerint évente 12 ezer korai halálozást okoz. A zajszennyezés súlyos mellékhatásai között szerepel az alvászavar is, ami Európában több, mint 6 millió embert érint. Emellett azt is kimutatták, hogy a zajos környezet a gyerekek iskolai teljesítményére is negatív hatással van: gyengébb lesz miatta az olvasási képességük (is).

Mit számít csendháborításnak?

Mindannyiunknak alkotmányos joga van a zavartalan magánélethez. A társas együttélés szabályairól a Polgári Törvénykönyv rendelkezik, ezeket a szabályokat nekünk is be kell tartanunk, és ezt elvárhatjuk a szomszédainktól is. (Arról, hogy mi számít csendháborításnak, és milyen jogszabályok vonatkoznak rá, bővebben itt olvashatsz…)

A településeken a csendrendelet helyi, részletes szabályozása az önkormányzatok hatásköre. A helyi rendeletek általában napközben, munkaidőben engedélyeznek zajos tevékenységet, például építkezést, falfúrást, hétvégén fűnyírást. Városokban az önkormányzat előírásain a társasház házirendje szigoríthat, de a helyi rendeletnek nem mondhat ellent.