Kitaláljátok: Magyarország melyik vidéki nagyvárosában a legjobb élni, és hol a legrosszabb?

A rangsor a 20 ezer főnél népesebb városokat életminőség szempontjából listázta: az életminőség-indikátor érték számításakor a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően a háziorvosi ellátást, a lakosság képzettségét, a foglalkoztatás és az ingázás statisztikai mutatószámaiból képzett adatokat rangsorolták.

A tanulmány szerint a tavalyi listához képest nincs lényegi elmozdulás, az első kilenc helyen továbbra is a fővárosi kerületek szerepelnek. Az élhetőségi listát az I. és az V. kerület vezeti 84 és 83 százalékos értékkel. A két kerület a legtöbb mutatóban kiemelkedő, egyedül az odavándorlók népességre vetített számában mondható átlagosnak.Az élmezőnyben a pesti belváros további kerületei következnek (VI., VII., IX., XIII.), valamint a budai kerületek (II., XI. és a XII.) 63-72 százalékos eredménnyel. A budai és pesti kerületek mutatói eltérnek egymástól, mivel a II. és a XII. kerület értékei a felsőfokú végzettségűek és a foglalkoztatottak arányát tekintve kiemelkedő, míg a belvárosi kerületek elsősorban a foglalkoztatottságban erősek.A budapesti rangsor végén néhány külső pesti kerület áll 38-43 százalékos eredménnyel. Főként azért, mert innen (XVII., XVIII., XXI., XXIII. kerületek) sok időbe telik a munkába járás, miközben a vizsgált szolgáltatások egy részét sem helyben veszi igénybe a lakosság.

A vidéki települések közül Veszprém és Eger értékei a legjobbak (61 százalék)

Ennek elsősorban az az oka, hogy az itt élők jutnak be leghamarabb a munkahelyükre (a teljes mintához képest 96-99 százalékos eredményt értek el ebben a szegmensben).

A régióközpontok nagyon hasonlóan szerepeltek: Székesfehérvár és Pécs értékétől (56 százalék) alig maradt el Szeged (55 százalék), illetve Debrecen és Győr (54 százalék). Ugyanakkor a tavalyi rangsorban kicsit gyengébben szereplő Miskolc javított pozícióján (51 százalék). A megyei jogú városok többsége 47-55 százalékos eredményt ért el, amivel a középmezőnyben helyezkednek el.

Tavalyi felméréshez hasonlóan a megyei jogú városok között idén is Hódmezővásárhely és Érd szerepelt a leggyengébben (47 százalék)

A kutatás kitért az agglomeráció településeire is, ahol Budaörs és Szentendre értékei a legjobbak (55-56 százalék), ami a középmezőny elejére sorolta a két várost. A két település az idevándorlók számában emelkedett ki a többi város és kerület közül, igazolva a korábbi adatokat, miszerint az elmúlt években a legnagyobb vándorlási nyereséget Pest megye fővároshozközeli települései érték el.

Az emberek a magasabb életminőséget kínáló környezetért hajlandók többet fizetni, ennek következtében az ingatlanárak a jobb körülményeket biztosító városokban magasabbak, és ezekben a városokban a vándorlási mérleg is pozitív–erősítette meg a felmérés a már korábban ismert tézist.