Szent Mihály napja nem hazudik: ilyen lesz idén ősszel és télen az időjárás

Az ősz első hónapja, a szeptember a régi római naptárban a hetedik hónap volt (septem = hét, márciustól számították), innen kapta a nevét, amit megtartott akkor is, amikor már a kilencedikké lépett elő. A magyar néphagyomány Szent Mihály hava névvel illeti, nem véletlenül:

Szent Mihály arkangyal szeptember utolsó dekádjának legrangosabb szentje.

A katolikus hagyomány szerint Szent Mihály egyike a hét arkangyalnak, ő a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa. Jelképe hatalmas kardja, amivel legyőz minden gonoszt, akaratereje hatalmas, Isten iránti hűsége pedig megingathatatlan.

A szeptemberi jeles napok közül nemcsak a katolikus hagyományok miatt kiemelkedő fontosságú Szent Mihály napja, azaz szeptember 29-e.

Szent Mihály hava végét ugyanis a gazdasági év fordulójaként tartották számon az állattartók: a Szent György-napkor, áprilisban legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották vissza.

Szent Mihály napja egyben a pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja volt, illetve a néphagyomány úgy tartja, ehhez a naphoz női munkatilalom is kapcsolódik: aki ugyanis ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.

Szent Mihály napja más szempontból is jelentős: e naptól várták többek között az időjárás, az ősz hidegre, téliesre fordulását, így időjósló napnak számít.

Számos, időjárással kapcsolatos szólás, közmondás, népi bölcsesség ismert Szent Mihály napja apropóján, ezek közül néhány:

• "Aki Szent Mihály napján gatyába öltözik, attól nem kell tanácsot kérni"
• "Aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár, attól nem kérdenek tanácsot"
• "Szent Mihály lova deres, behozza a telet"
• "Szent Mihálykor keleti szél igen komoly telet ígér"
• "Ha Mihály napján dörög, kemény lesz a tél"
• "Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet"

Ugyancsak jó néhány időjósló hiedelem ismert a pásztorok körében is, például állatok viselkedéséből következtettek az elkövetkező időszakra vonatkozóan, az ősz, a tél időjárására. Ha a Szent Mihály napja utáni éjjel a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét. Az Ipoly menti falvakban pedig úgy tartották, ha a fecskék még nem mentek el Szent Mihály napja előtt, akkor hosszú ősz jöhet.

Nemcsak a munkához és időjáráshoz kapcsolódó néphagyomány kötődött ehhez a dátumhoz: Szent Mihály napja nyitotta meg a kisfarsangnak nevezett időszakot is, ami hagyományosan a lakodalmazások őszi időszaka, és ami Katalin napjáig (november 25.) tartott.

Címkép: Wikipedia