Elfeledett népi bölcsesség: el se hinnéd, mi mindenre jó a vadgesztenye!

A vadgesztenye gyógyhatásaira már a XVI. században felfigyeltek, akkor még szárítva, vagy őrülve használták, manapság már sokféle kenőcs és tinktúra készül a növényből. A vadgesztenyefa terméséből izolált eszcin nyerhető ki, mely jótékony hatású az emberi szervezetre. Többek közt gyulladáscsökkentő, perifériás keringést javító, a vénás erek rugalmasságát növelő, illetve értágító hatása miatt több betegség kezelésére is használják – írja a diabetika.hu.

Bár rendkívül sok jó hatása van a vadgesztenyének, nyersen nem ajánlott a fogyasztása, ugyanis a benne lévő vegyületek mérgező hatásúak. A vadgesztenye kivonatú készítményeket épp ezért mindig keverik más anyagokkal, hogy felhasználása biztonságos legyen. Az egyik leghasznosabb vegyület, melyet a vadgesztenye terméséből állítanak elő az eszicin, melyet más növények hatóanyagaival kombinálnak, így gyógyíthatóak vele a következő betegségek:

• visszérgyulladás
• visszeres lábszárfekély
• aranyérbántalmak
• cerebrális műtétek utáni ödémák
• egyéb mozgásszervi betegségek

Bár a vadgesztenye rengeteg mindenre gyógyírt jelent, idén ez a fajta is felkerült a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listájára, melyen 400 olyan Európában őshonos fafaj szerepel, melyeket a kihalás fenyeget. A felmérés szerint az Európában élő fafajok 58 százaléka veszélyeztetett, valamint külön kiemelték veszélyeztetettség szempontjából a közönséges vadgesztenyét, a berkenyét és a hegyi kőrist is.

A vadgesztenyékre jelenleg a vadgesztenyelevél-aknázómolyok elterjedése jelenti a legnagyobb veszélyt. Ezek a kártevők a Balkán elszigetelt hegységeiben éltek, azonban mára megjelentek Európában is, és hatalmas károkat okoznak, mikor lerágják a gesztenyefák leveleit.

A vadgesztenyefák levelei nem csak a fa túléléséhez és növekedéséhez elengedhetetlenek, ugyanis sok más növénytől eltérően a vadgesztenyének nem csak a termése, hanem a levele, a kérge, és a virága is igen hasznos hatóanyagokat tartalmaz. A növény virágaiban és leveleiben található hatóanyagok aranyér elleni ülőfürdőkhöz hasznosak, a fa kérgéből nyert humarin nevű vegyületeket pedig fényvédő krémek és napolajak előállításában használják. Manapság a vadgesztenyét főleg krémként, tinktúraként, teaként, vagy gyógyfürdőkben alkalmazzák.

A vadgesztenyéből készített tinktúra sok mindenre hatásos. A folyadékkal bedörzsölhetjük a visszérre hajlamos lábunkat, az anyag csökkenti a nehéz láb érzést, erősíti az érfalakat, csökkenti az esetleges érgyulladásokat. A tinktúra továbbá ízületi gyulladások kezelésére is alkalmas, használatát azonban nem ajánlatos túlzásba vinni, hiszen az alkohol hosszas alkalmazás esetén kiszárítja a bőrt. Két kezelés között épp ezért érdemes testápolóval hidratálnunk bőrünket.

A vadgesztenye kivonatot tartalmazó krémek előnye, hogy hatóanyagaiknak köszönhetően csökkentik a vénafalak áteresztőképességét, sőt, erősítik az érfalakat is. Mielőtt megvásárolnánk egy ilyen terméket, mindenképp érdemes megnézni, mennyi a hatóanyagtartalma. A vadgesztenye továbbá rendkívül sok napolajban is megtalálható.

A vadgesztenyét manapság már kapszula formájában is szedhetjük. Ezeket a készítményeket súlyos vénaproblémák esetén érdemes szedni, de akár megelőzésre is hatékonyan alkalmazhatóak, azonban ezek használatáról mindenképp érdemes kikérni a háziorvos véleményét.

A vadgesztenye teaként is rendkívül sok mindre jó, többek közt köhögésre, nyákoldásra és lázcsillapításra is használják. Érdemes azonban mértékkel fogyasztani, mert magas szaponin tartalma miatt hányingert, hasmenést és kiütéseket okozhat. Teaként azonban nem csak elfogyasztva használhatjuk fel: textillel felitatva lemoshatjuk vele bőrünket, ugyanis a pattanásos bőrnek is jót tesz, de korpás, zsíros haj esetén hajunkat, fejbőrünket is leöblíthetjük vele.

Azoknak a vadgesztenye kivonatoknak, melyeket szájon keresztül kell beszedni, kellemetlen mellékhatásai is lehetnek, mint például gyomorfájdalom, hányingert, vagy viszketés. Bár ezek a mellékhatások igen ritkán lépnek fel, amennyiben tapasztaljuk őket, semmiképp se szedjük tovább a készítményt. Amennyiben vese, vagy májbetegségünk van, tartózkodjunk minden vadgesztenyét tartalmazó terméktől!

Sokan nem tudják, de a vadgesztenyét még ruhamosáshoz is felhasználhatjuk, ez magas triterpén-szaponinok tartalmának köszönhető, ugyanis ez az anyag jól oldja a szennyeződéseket. Először el kell távolítanunk a barna héjat, és a belső magot fel kell darabolnunk, majd hagyjuk száradni. Mikor megszáradt, őröljük le, így készítményünk állaga mosóporéra fog hasonlítani.

Mivel a vadgesztenyéből készült mosópor jobban habzik, fele annyit is elegendő a gépbe tölteni belőle. A szaponin magasabb hőfokon jobban oldódik, és hatékonyabban fejti ki hatását, továbbá lágyítja a vizet, és puhává teszi a ruhákat is. Figyelem: nem ajánlott gyapjú és természetes selyem mosásához.