Kimondta a szakértő: ekkorra teljesen leválhatunk az orosz gázról – ennek még súlyos költsége lehet

Az Európai Unió korábbi döntése értelmében jövő októbertől nem érkezhet orosz földgáz az unió területére. Kapitány István miniszter egy múlt heti interjúban arról beszélt, hogy Magyarország ellátása eddigre orosz források nélkül is biztosítható lesz. Mindez egy olyan időszakban történik, amikor az európai gázárak az év eleje óta megháromszorozódtak, az uniós gáztárolók töltöttsége pedig tízéves mélyponton, 70 százalékon áll.

Balogh József szerint fizikailag valóban lehetséges a leválás, hiszen az ország kiterjedt nemzetközi gázhálózattal rendelkezik, így a déli, kiskundorozsmai belépési pont kiváltható más forrásokkal. A miniszteri bejelentésből azonban hiányzott a legfontosabb részlet, a pontos költség. A szakértő hiányolja azokat a konkrét számításokat, amelyek megmutatnák, hány extra milliárd forintba kerül majd az orosz gázmolekulák kiváltása.

A hazai gázárakat és a statisztikákat jelenleg teljesen átláthatatlanná teszi a 2013 óta érinthetetlen politikai tabunak számító rezsicsökkentés. A rendszer fenntartása már 2022-ben is hatalmas, a szakértő becslése szerint mintegy 3000 milliárd forintos terhet jelentett a büdzsének. Balogh rámutatott, hogy a jelenlegi modell legfőbb hibája, hogy nem tesz különbséget a rászorulók és a jómódúak között.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hatalmas bejelentést tett az államtitkár: óriási beruházás indul, hamarosan örökre elfelejthetjük a méregdrága gázt?

A kormány egy új energiastratégia elfogadására és nagyszabású, hosszú távú fejlesztésekre, köztük egy 8 gigawattos szélerőműpark kiépítésére készül.

Bár a szociális alapú támogatás és az épületenergetikai korszerűsítések (például a korábbi panelprogramok folytatása) jelenthetnék a valódi megoldást, ezeket a mindenkori politikai csatározások miatt hanyagolják. Az új kormányzat láthatóan tart a rendszer átalakításától, félve a szavazók elvesztésétől, miközben szakmailag egyértelmű, hogy a rezsicsökkentés a jelenlegi formájában fenntarthatatlan.

Szintén komoly aggályokat vet fel Paks II. jövője. A miniszter azon felvetését, miszerint az év végéig kiderülhet, hogy az atomerőmű helyett megújuló energiával és tárolókkal is biztosítható-e az ellátás, a szakember megalapozatlannak tartja. Egyrészt az orosz féllel kötött, kötelező érvényű szerződést nem lehet súlyos kártérítési következmények nélkül, egyoldalúan felmondani.

Másrészt a nap- és szélerőművek nem képesek kiváltani az időjárástól függetlenül működő, stabil alaperőművet. Egy borús, szélcsendes őszi vagy téli napon az ország importkitettsége akár a 40 százalékot is elérheti, amelynek lefedéséhez elengedhetetlen a paksi kapacitás. Balogh szerint a beruházás felülvizsgálata önmagában indokolt lehet, de az összeférhetetlenség elkerülése érdekében azt független szakértőknek, és nem az atomerőmű igazgatójának kellene vezetnie.

Az energetika stratégiai ágazat, amely hosszú távú, 10-20 éves kiszámítható tervezést és szakmai konszenzust igényelne, függetlenítve a napi pártpolitikától. A 2022-ben létrehozott, szakmailag felkészült Energiaügyi Minisztérium megszüntetése az új kormányzat részéről visszavetette az ágazatot.

Az energiapolitika ismét gazdátlanul maradt, a döntések ad hoc módon születnek, a kormányzati kommunikáció pedig kikerüli a konkrét válaszokat. Ahhoz, hogy Magyarország energiabiztonsága hosszú távon garantálható legyen, elengedhetetlen egy szisztematikus, tisztán szakmai alapokon nyugvó irányítás visszaállítása.