Súlyos krízis kapujában a magyar ipar? Egymás után zárnak be a hazai gyárak

December 31-én végleg leállítja magyarországi leányvállalatának működését a japán Nippon Paper. A vácrátóti üzemet 2022-ben alapították, a lítiumion-akkumulátorokhoz szükséges karboximetil-cellulóz (CMC) gyártása azonban csak tavaly, 2025-ben indult el.

A cég az elektromosautó-piac lassulásával, a támogatói és szabályozási környezet átalakulásával, valamint az élesedő versennyel indokolta a kivonulást. Hiába próbáltak új vevőket bevonni és csökkenteni a költségeket, a hazai üzletág nem hozta a várt megtérülést, így a termelést visszatelepítik Japánba. A bezárás mintegy ötmilliárd jenes veszteséget jelent a vállalatnak, amely augusztusban már csak 24 főt foglalkoztatott Magyarországon.

A Nippon Paper kivonulása szervesen illeszkedik az elmúlt hónapok negatív ipari trendjébe. Augusztusban a tószegi Accell Hunland kerékpárgyár bezárása 400, a bonyhádi EMA-LION zománcgyár felszámolása pedig 150 munkahelyet szüntetett meg. Ezt követte a szeptemberi bejelentés a WKW Hungaria győri üzemének év végi leállításáról, amely további 470 dolgozót érint. A Nestlé diósgyőri gyára szintén befejezi saját termelését az év végén, ám ott az üzemet a Vimpex cégcsoport veszi át, így jövőre a gyártás már az ő irányításukkal folytatódhat - tudósított a Magyar Nemzet.

A gyárbezárások mellett a magyar iparpolitika másik komoly kihívása az új ázsiai beruházások elmaradása. Robert Fico szlovák miniszterelnök augusztus végén jelentette be, hogy kormánya egy kínai autógyártóval tárgyal egy szlovákiai üzem létesítéséről, amely kapcsán a sajtóban a Csangan, a BYD és a SAIC neve is felmerült.

A fejlemények jól mutatják a hangsúlyeltolódást, hiszen a jelenlegi Tisza-kormány láthatóan más stratégiát követ a távol-keleti befektetőkkel kapcsolatban, mint a korábbi Orbán-kormány. Szakértői figyelmeztetések szerint a kínai cégek elsősorban európai hídfőállásként tekintenek a régióra, és ha Magyarországon bezárulnak a kapuk, a fejlett technológiát – például mesterséges intelligenciát vagy robotikát – hozó beruházások könnyen a szomszédos államokban köthetnek ki.

Mindez egy egyre gyengülő munkaerőpiaci környezetben történik. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint idén május és július között a foglalkoztatottak létszáma 29 ezer fővel maradt el a tavalyi év azonos időszakától. A szektorális nehézségek ellenére a kormányzati reakció vontatottnak tűnt, ugyanis az új kabinet megalakulása után több mint négy hónapot kellett várni a munkaügyi államtitkár kinevezésére. A Szociális és Családügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a késlekedés nem okozott fennakadást a gyárbezárások és leépítések kezelésében, mivel a szakmai munkát a helyettes államtitkárok addig is folyamatosan ellátták, a tárca pedig szükség esetén egyeztet az érintett szereplőkkel.