Rendkívüli lépésre készül az MNB: több mint 20 év után lépik meg, minden magyar pénztárcáját érinti

A monetáris politika irányát évtizedekre meghatározó mutató felülvizsgálata hónapok óta napirenden van. Varga Mihály jegybankelnök a nyár folyamán jelezte, hogy a háttérben már zajlik a folyamat, augusztusban pedig őszi eredményhirdetést ígért. Nemzetközi sajtóértesülések szerint az MNB a szeptember 22-i kamatdöntő ülésen lezárhatja a nyári kamatvágási ciklust, és bejelentheti a 2,5 százalékos új inflációs célt. Ennek időzítése azért is logikus, mert a Monetáris Tanács ekkor tárgyalja a legfrissebb Inflációs jelentést és az abban szereplő új előrejelzéseket.

Egy ilyen horderejű változtatás ritka a magyar gazdaságtörténetben; legutóbb 2005-ben történt hasonló, amikor 3,5-ről 3 százalékra mérsékelték a mutatót. A felülvizsgálat felgyorsulása egyértelműen a tavasszal hivatalba lépett Tisza-kormány 2030-as euróbevezetési célkitűzéséhez köthető.

A közös valuta átvételének ugyanis feltétele az Európai Központi Bank (EKB) 2 százalékos céljához való igazodás. Bár az eurócsatlakozás még odébb van, a régiós felzárkózás is a módosítás mellett szól, hiszen az eurózónán kívüli régiós társainknál jelenleg is alacsonyabb ez az érték, a lengyel és a román jegybank 2,5, míg a cseh 2 százalékos áremelkedést tekint ideálisnak.

A jelenlegi gazdasági környezet kifejezetten megkönnyíti az MNB dolgát, hiszen évek óta nem tapasztalt alacsony árnyomás érvényesül a gazdaságban. Az augusztusi adatok szerint a fogyasztói árak mindössze 1,3 százalékkal emelkedtek, és az előrejelzések alapján az év végén is csupán 2 százalék körül alakul az éves infláció. A jegybank várakozásai szerint az áremelkedés üteme még 2027-ben is végig 3 százalék alatt marad. Alapesetben egy alacsonyabb inflációs cél szigorúbb monetáris kondíciókat és magasabb alapkamatot tenné szükségessé, ám a jelenlegi nyomott inflációs adatok mellett a jegybanknak egyelőre nem kell tartania az új, szigorúbb cél túllépésétől.

A szakértői várakozások szerint meglepetés lenne, ha az MNB piacrázkódást kockáztatva egyetlen lépésben, azonnal 2 százalékra vágná a célt. Sokkal reálisabb egy kétlépcsős forgatókönyv, amely szerint idén ősszel 2,5 százalékra mérséklik a horgonyként szolgáló középértéket, majd a tapasztalatok kiértékelése és a kormányzati elköteleződés fényében a következő években következhet az újabb csökkentés a 2 százalékos szintig. A gyakorlatban a mostani, 2,5 százalékos döntés a fennálló kamatszintet még nem befolyásolná érdemben, csupán a jövőbeli, esetleges kamatcsökkentések mozgásterét szűkítheti.

Címlapkép: Lakatos Péter, MTI/MTVA