Fű alatt adta volna el az Orbán-kormány Budapest legértékesebb épületeit: kiszivárgott az eltitkolt lista

Az előző kabinet 2022 és 2023 között döntött arról, hogy több mint 500 milliárd forintért vásárol meg épülő irodakomplexumokat – köztük a Bosnyák téri Zugló Városközpontot –, amelyekbe állami intézményeket költöztettek volna. A tranzakció pénzügyi hátterét vizsgáló akkori elemzések azzal számoltak, hogy az állam az összes elköltöztetett intézmény megüresedő, értékes belvárosi épületét eladja, a bevételekből pedig fedezik a gigaprojekt költségeit.

Tavaly nyáron a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) közzétett egy kiadványt számos értékes belvárosi palota árveréséről, amelyen a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium épületei is szerepeltek.

A kormányzati apparátus azonban a háttérben ennél jóval nagyobb kiárusításra készült: a Bosnyák téri költözéssel érintett összes ingatlant értékesíteni akarták, ám ezek jelentős részét sosem hirdették meg a hivatalos felületeken. Szintén beszédes adalék, hogy a kabinet korábban heves lejáratókampányt folytatott a főváros vezetése ellen a Városháza állítólagos eladása miatt, miközben ők maguk a valóságban a legértékesebb történelmi épületektől váltak volna meg.

A döntés előkészítői komoly piaci kereslettel számoltak, a tervek szerint a kiürített irodákat elsősorban kínai befektetőknek szánták.

Végül a 2025-ös árveréseken más külföldi szereplők jelentek meg: a Belügyminisztérium Széchenyi téri tömbjét a Rákosrendezőre is pályázó Mohamed Alabbar vette meg, egy Garibaldi utcai ingatlan pedig egy kazah–orosz körhöz került.

A legnagyobb veszteséget a Magyar Államkincstár (MÁK) szenvedte volna el, amely az összes budapesti irodáját feladta volna a zuglói költözés miatt. A Hold utcai szecessziós Postatakarékpénztárt és a hozzá tartozó modern irodaházakat tavaly csendben árverésre bocsátották ugyan, de nem találtak vevőt. Más ikonikus épületeket viszont teljesen eltitkoltak a nyilvánosság elől. Sosem hirdették meg például a Fiumei úti OTI-székházat, a főváros egykori art deco stílusú felhőkarcolóját, sem pedig a MÁK Nyugdíjfolyósító Intézetének Váci úti, húszemeletes SZOT-toronyházát, pedig az eredeti tervek szerint ezeket is kiürítették és eladták volna.

Hasonló sors várt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), valamint a kormányhivatalok számos épületére is. A NAV ezer dolgozója hét budapesti helyszínről költözött volna a Bosnyák térre. A szervezet Sas utcai és Zoltán utcai székházát az elmúlt időszakban összesen közel 9 milliárd forintért el is adta az MNV.

A hivatalnak a szerződések szerint 2027 nyaráig kell kiürítenie ezeket az épületeket, ami a költözés időközben történt leállítása miatt komoly elhelyezési problémákat okozhat. Eközben több más NAV-épület – például a Váci út 48. alatti tömb, vagy a Bélyegmúzeumnak is otthont adó Dob utcai központ – tervezett eladását mélyen elhallgatták. Ugyanígy fű alatt értékesítették volna a budapesti és a Pest vármegyei kormányhivatalok számos olyan fővárosi telephelyét is, amelyek sosem szerepeltek a hivatalos kiadványokban.

A 2026-os választások után felálló új kormány felfüggesztette az előző kabinet által levezényelt költözési folyamatot. A tisztánlátás érdekében a sajtó munkatársai az érintett intézményeket és az MNV-t is megkeresték. A hivatalok rendre a vagyonkezelőhöz irányították az újságírókat, az MNV azonban egyelőre hallgat az eltitkolt ingatlaneladási tervekről és a kiürítésre ítélt épületek további sorsáról.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt