Valóban veszélyes fertőzésgóc lett a Balaton? Kitálalt a szakértő a parton rohangáló patkányokról

"Köztudott, hogy a legtöbb fertőzés a történelemben rovarok, vadmadarak és rágcsálók révén terjedt el, megfelelően meleg vagy enyhe klíma esetén, víz jelenlétében. Jelenleg mindhárom vektor együtt áll a Balaton homokpadjai körül, a hőmérséklet és a nedvesség úgyszintén. A főszezonban (gondolom) erről nem illett írni, beszélni, most azonban már szükséges." - írta a Facebookon Tóth Gábor, aki arra kereste a választ, hogy valóban közegészségügyi gócpont lehet a rekordalacsony vízállás miatt a Balaton.

Ahogy a bejegyzésében közölte, néhány észlelésből persze még nem lehet a balatoni patkányállomány növekedésére következtetni, de a helyzet jelzésértékű és figyelmet, nyomonkövetést érdemelhet:

A Sonline.hu a témával kapcsolatban megkereste a halászati szakmérnököt, aki alaposan ismeri a tó élővilágát. Bodó Iván szerint a cikkek olyan állatokat állítanak be új veszélyforrásként, amelyek régóta jelen vannak a Balatonon és valamennyi nagyobb természetes víz közelében:

Ilyesmivel riogatni nem szabad. Tény, hogy mindig is voltak patkányok a tónál. A vándorpatkányok és a házi patkányok régóta élnek a nádasokban, a kövek között és a mólókon. 

 – mondta Bodó Iván.

A szakember elmondta, a rágcsálók az ökoszisztémában is feladatot látnak el. Mindenevőként elfogyasztják az elhullott állatok maradványait és növényi táplálékot is keresnek, vagyis takarító szerepük is van. Túlszaporodásukat természetesen meg kell akadályozni, ez azonban elsősorban azokon a helyeken válhat szükségessé, ahol nagyobb mennyiségű takarmány van.

A patkányok nagyobb számban ott szaporodnak el, ahol állatokat tartanak és takarmányt találnak. Ez ellen a gazdák mindig is tettek, például macskát tartottak, vagy hagyták, hogy a nyest elvégezze a dolgát. A balatoni jelenlétük miatt sem kell pánikot kelteni. Ezt általában úgy kell kezelni, mint a természetes környezet részét

– közölte a halászati mérnök.
 
Bodó Iván arra is felhívta a figyelmet, hogy a patkányok jellemzően olyankor mozognak a parton, amikor a fürdőzők már nincsenek ott. Kerülik az emberi tömeget, éjszaka viszont élelmet, elhullott halat és más elfogyasztható maradványokat keresnek. "A patkányok akkor járnak a strandra, amikor mi már nem vagyunk ott. Nem a tömeg között szaladgálnak. Megeszik a döglött halat vagy bármit, amit találnak, aztán továbbállnak. Éjszakai állatokról beszélünk, miközben mi nappal használjuk a strandot – tette hozzá Bodó Iván.

A szakember szerint a mostani hírek hátterében az áll, hogy az alacsony vízállás miatt nagyobb homokpadok kerültek felszínre. Az emberek ezeken a területeken olyan állatokkal és nyomokkal találkozhatnak, amelyek korábban a nádasban,  a kövezések között vagy a vízpart kevésbé megközelíthető részein maradtak. 

Bodó Iván szerint Balaton partján semmi sem utal járványra. Hozzátette, a patkány gondosan tisztálkodó állat, amit a kedvtelésből tartott példányok viselkedése is jól szemléltet. Ettől függetlenül túlszaporodásukat és az emberi élelmiszerekhez való hozzáférésüket ellenőrizni kell, egy-egy vízparti példány észlelése azonban önmagában nem igazolja a közegészségügyi veszélyről szóló állításokat.