Nincs megállás, ekkora lehet a magyar alapkamat 2026 végére: komoly lépéseket tervezhet az MNB

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 5,75 százalékra csökkentette az alapkamatot keddi ülésén - erről a Pénzcentrum is beszámolt. A Monetáris Tanács határozata alapján az alapkamat mérséklésével párhuzamosan az egynapos betéti kamat 4,75 százalékra, míg az egynapos hitelkamat 6,75 százalékra csökkent. 

Varga Mihály tájékoztatójában a vártnál kedvezőbb júniusi inflációs adatot és a kedvező kockázati megítélést emelte ki, mint a lazítás fő indokait, míg a jövőre vonatkozóan a költségvetési pályát, az euróbevezetéssel kapcsolatos várakozásokat és a közel-keleti helyzetet emelte ki, mint a kockázati megítélést meghatározó fontos tényezőket. "Összességében a jegybanki kommunikáció se nem volt túl szigorú, se nem volt túl laza, a jegybanki vezetés nem akart semmilyen irányú üzenetet küldeni a piacnak" - fogalmazott a vezető közgazdász, megjegyezve: ez némi csalódást okozhatott, a vélhetően szigorúbb kommunikációt váró piaci szereplőknek, ezért gyengülhetett a forint arra a jegybankelnöki kijelentésre, hogy nem látja a forintot túl erősnek - tette hozzá. Várakozásai szerint augusztusban a korábban megígért kamatcsökkentés megvalósul, de kérdés, hogy az általa az idei évre várt további két kamatvágással mi történik.

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója kifejtette: noha a kiújult iráni konfliktus immár sokadszor homályosítja el a makrogazdasági tisztánlátást - megnehezítve ezzel a jegybankok dolgát -, az MNB a nyáron még haladhat tovább a kijelölt kamatvágási pályán. "Az alacsony inflációs pálya, az erős forint és az egyértelmű előretekintő iránymutatás alapján nem volt meglepő a kamatvágás, de az emelkedő európai gáz- és olajárak, valamint a forintárfolyam volatilitása óvatosságra inthetik a jegybankot, újabb, erős kamatvágási elköteleződésre emiatt egyelőre nem lehet számítani" - fogalmazott, megjegyezve: az állampapír- és a devizapiacok már beárazták az utóbbi hónapok pozitív magyar híreit, ezért a nemzetközi hangulat hullámzása megint erősebben hat, így a monetáris politika irányítói mellett a gazdaságpolitika összes többi szereplőjének is óvatosan kell kommunikálniuk.

Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője kiemelte: a lazítás folytatását az inflációs folyamatok alakulása tette lehetővé. Összességében azzal lehet számolni, hogy a pénzromlás tartósan a jegybanki cél alatt alakul. A nemzetközi környezet ezzel szemben vegyes képet mutatott. Az iráni megállapodás összeomlása és a harcok kiújulása felerősítette a kockázatokat, ami a forint árfolyamában is visszatükröződött, és a nagy jegybankokkal szembeni kamatvárakozásokat is felfelé tolta. A piaci árazások alapján ezek az intézmények 1 vagy 2 kamatemelést hajthatnak végre év végéig. A piac jelenleg még tolerálja a kamatkülönbözet mérséklődését, de erőteljesebb szigorítás esetén ez már nem feltétlenül fog fennállni, ez óvatosságra intheti az MNB-t is. Hangsúlyozta, hogy az iráni fejlemények ellenére a monetáris tanács közleményének hangneme továbbra is inkább laza. Alapesetben azzal számolnak, hogy augusztusban újabb 25 bázispontos kamatvágás jöhet, bizonytalanság a szeptemberi döntés körül van. Várhatóan a geopolitikai konfliktusok és azok inflációra gyakorolt hatása határozza majd a kamatcsökkentési ciklus további menetét.

Regős Gábor, a Gránit Banik vezető közgazdásza hangsúlyozta: a várakozásnak megfelelő döntés nem hatott a forint árfolyamára. Az idei immár harmadik kamatcsökkentést az elmúlt időszak alacsony inflációs adatai, az erős, bár az elmúlt időszakban némileg gyengülő forint és a kockázati megítélés javulása is támogatta. Ugyanakkor már felhősebb volt a júniusban még meglehetősen derűs kép: az iráni háború kiújult, az olajár a 72 dolláros szintről 90 dollárra emelkedett és a földgáz ára is jelentősen növekedett - tette hozzá. A jegybanki indoklás fő üzenete nem változott, miszerint augusztusban van tér az irányadó ráta további mérséklésére, a lazítás ezt követő folytatásáról a szeptemberi inflációs jelentés alapján döntenek - azaz meghatározó lesz, hogy addig milyen adatok érkeznek, hogy alakul a forint árfolyama és mi lesz az energiaárakkal - hangsúlyozta.

Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője az előretekintő iránymutatást lényegileg változatlannak nevezte, de kiemelte, hogy abban hangsúlyosabban jelent meg a devizapiac stabilitása. Amennyiben a folyamatok továbbra is kedvezően alakulnak, úgy augusztusban folytatódhat a nyárra meghirdetett mini kamatvágási ciklus. Sőt Varga jegybankelnök egy kérdésre válaszolva a kamatpálya érdemi javulását vetítette előre, ugyanakkor a mérték szempontjából kritikus a szeptemberi előrejelzési forduló lesz. Egyelőre fenntartják az év végi kamatszintre vonatkozó 5,00 százalékos várakozásukat. Ezzel együtt fontos látni, hogy mind a közel-keleti konfliktus kihatásai, mind a hazai költségvetési pálya szempontjából ezt a projekciót felfelé mutató kockázatok övezik a most ismert információbázison - jegyezte meg.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője kommentárjában azt írta: a jegybanki kommentár megerősítette azt az előrejelzésüket, hogy augusztusban újabb 25 bázispontos vágás lehet, utána viszont szünetet tarthat az MNB. A piac ennél nagyobb lazítást is elképzelhetőnek tart, de ők óvatosabbak, mert nemzetközi szinten vannak bizonytalanságok.

Az MBH Elemzési Centrumában úgy látják az augusztusi vágás csak akkor nem tudna bekövetkezni, ha nagyon súlyos romlás következne be a következő hetekben a kockázati megítélésben. Ennek még a közel-keleti konfliktus árnyékában is nagyon kicsi a valószínűsége. Az év végére 5,5 százalékonon maradó irányadó rátát valószínűsítenek, ami azonban jövőre 5 százalékra csökkenhet - írták.

Az Equilor szerint a közel-keleti konfliktus kiújulása ellenére az MNB nem ütött meg óvatosabb hangnemet, ami a piac számára inkább galamb üzenetnek számított. A jegybank ugyan jelezte, hogy a geopolitikai feszültségek, a költségvetési pálya és az euróbevezetés körüli várakozások továbbra is befolyásolják a hazai kockázati megítélést, a kommunikáció összességében nem változott érdemben. A lazább hangvétel hatására napközben gyengülni kezdett a forint, az euró árfolyama pedig továbbra is a 360,6 és 364 forint közötti fontos technikai sávban mozog.

Címlapkép: MTI/Lakatos Péter