Elképesztő kudarc: 1750 milliárdot költöttünk el rá, mégis hatalmasat esett a magyar ipar

A legnagyobb mértékű csökkenés a GDP-ben a vegyipari alágakban történt Magyarországon, ahol a részesedés 2010-hez képest 2 százalékponttal esett vissza (7%-ról 5%-ra). Szintén jelentősen, 1,3 százalékponttal mérséklődött a fémfeldolgozás súlya, míg a könnyűipar, valamint a gépgyártás kismértékű csökkenést szenvedett el. Jelentősebb növekedés (0,4 százalékpont) az elektronikai iparban történt. A többi alág részesedése lényegében változatlan maradt a vizsgált 15 éves időszakban.

A termelés volumenének alakulását tekintve a 2010-2025 közötti időszakban hasonló képet kapunk. A feldolgozóipari alágak közül a legjelentősebb növekedés a villamos berendezés gyártásában zajlott le: (+189%). Ezt a járműgyártás (+112%), a gumi és műanyagipar (39%) és az élelmiszeripar (+39%) bővülése követte.

A többi alág ezzel szemben átlag (+38%) alatti dinamikát mutatott. Különösen szembeszökő a gyógyszergyártás stagnálása, valamint a könnyű- és a vegyipar mélyrepülése (-7% és -10%). A magas hozzáadott értékű termelés szinonimájának is tekintett számítógép, elektronikai, optikai termék gyártás mindössze 20%-kal nőtt 2010 óta.

A magyar feldolgozóipar exportjának volumene 2023-ban még 66%-kal nagyobb volt mint 2010-ben, de 2025-re 53%-ra esett a mutató. A hazai feldolgozóipar gyengélkedését gyakran összefüggésbe hozzák legfőbb külkereskedelmi partnerünk, Németország, ipari visszaesésével, azonban ez az állítás tényszerűen hamis (a magyar feldolgozóipari export és a német feldolgozóipari termelési volumen korrelációja nulla). A német feldolgozóipari termelés gyakorlatilag stagnált az elmúlt 15 évben (+1% 2025-re), a német autóipar pedig 4%-os visszaesést mutatott 2010-hez viszonyítva. A visszaesés 2018-at követően kezdődött (azóta 12%-kal esett a volumen a feldolgozóiparban, s 21%-kal az autógyártásban).

Az ipari export 2014-től elvált a német ipari trendektől és egy meredek növekedési pályára állt. Ezen belül a főként exportra termelő hazai autóipar 2023-ban már 104%-kal múlta felül a 2010-es bázist. Igaz, ez a 2018-as szintnek felel meg, mivel a csúcsév (+140%) 2023-ban volt. A szétválás hátterében a német autógyártók magyarországi kapacitásbővítése (termelés áthelyezése) állt. Emellett felfutott az akkumulátor és szerver gyártás, valamint ezek exportja.

Bár a hazai feldolgozóipari termelés függetlenedett a német ipari termeléstől, az exportvezérelt, alacsony hozzáadott értékű összeszerelésre építő modell növekedési határaihoz ért, amit tetéz a 2026-ban jelentősen megerősödött forint.

Az új kormány előtt álló hosszútávú feladat tehát az ipar túlzott, egy-két ágazatra fókuszáló koncentrációjának oldása, a külső kitettség csökkentése, valamint a magasabb hazai hozzáadott értéket teremtő, tudásintenzív szektorok erősítése a hagyományos összeszerelő üzemek és az ipari értékláncban alacsony hozzáadott értéket képviselő tevékenységek helyett.