Lehet még újra 350 forint egy euró? Van egy komoly bökkenő

Júliusban a forint mintegy másfél százalékot veszített értékéből az euróval szemben, amivel egyértelműen alulteljesítette régiós versenytársait. Míg a lengyel zloty csak minimálisan gyengült, a cseh korona és a román lej erősödni tudott az adott időszakban. A magyar fizetőeszköz gyengélkedése mögött elsősorban a külföldi események és a kedvezőtlen nemzetközi környezet állnak.

A közel-keleti fegyverszünet összeomlása, az amerikai–iráni katonai összecsapások, valamint a Hormuzi-szoros forgalmának korlátozása miatt a Brent típusú kőolaj ára ismét megközelítette a hordónkénti százdolláros szintet. A geopolitikai feszültségek felerősítették a globális kockázatkerülést, ami hagyományosan a dollárt erősíti, a sérülékenyebbnek tartott feltörekvő piaci devizákat – köztük a forintot – pedig gyengíti.

A nemzetközi hangulat romlását felerősítette a piaci szereplők korábbi pozicionáltsága is. A legutóbbi választások óta a befektetők többsége a forint erősödésére számított, ám a jelenlegi feszültségek hatására sokan az eddig elért nyereség realizálása mellett döntöttek. A Magyar Nemzeti Bank adatai is megerősítik, hogy ez a profitrealizálás eladási hullámot indított el. Ez azonban nem jelenti a magyar fizetőeszköz tartós elértéktelenedését, a jelenlegi alacsonyabb árfolyam ugyanis kedvező belépési pontot kínálhat azoknak a befektetőknek, akik eddig kimaradtak az erősödési szakaszból.

A külpiaci események mellett hazai tényezők is alakítják a devizakurzust.

Komoly kockázatot jelent a vártnál kedvezőtlenebb helyzetben lévő, 7-8 százalékos GDP-arányos hiánnyal küzdő 2026-os költségvetés.

Bár a piac egyelőre türelmes, a kormánynak őszig egy hiteles és megvalósítható konszolidációs tervet kell felvázolnia a bizalom fenntartása érdekében.

A másik meghatározó tényező a monetáris politika alakulása. Miközben az Európai Központi Bank, az amerikai Federal Reserve és a régiós jegybankok is a szigorítás irányába mozdultak el, a kedvezőbb hazai inflációs kilátások miatt az MNB kamatcsökkentési ciklust indított.

A magyar kamatelőny olvadása ellenére sincs ok komolyabb aggodalomra, hiszen az 5,75 százalékos alapkamat a júniusi 1,7 százalékos infláció mellett még mindig jelentős, mintegy 4 százalékos reálkamatot biztosít. Ez a szint kifejezetten magasnak számít a nemzetközi mezőnyben, ami teret engedhet a jegybank további óvatos, őszi kamatvágásainak.

Az ING Bank elemzése szerint a forint gyengélkedése átmeneti lehet, mivel a hazai gazdasági fundamentumok továbbra is vonzóak a befektetők számára. Amennyiben a globális feszültség enyhül és a nemzetközi környezet stabilizálódik, az euró-forint kurzus visszatérhet a választások óta jellemző 350-360-as sávba. Ennek első jelei már mutatkoznak, a magyar deviza ugyanis az utóbbi napokban ismét elindult a 360-as szint felé.