Ilyen kilátásokkal vág neki 2026 második felének a magyar gazdaság: végre beindul a GDP-növekedés?

Orbán Viktor miniszterelnökként 2024 őszén még azt tűzte ki célul, hogy a gazdasági semlegesség politikájának köszönhetően Magyarország egy 3 és 6 százalék közötti növekedési tartományba lépjen. Az év elejére várt fellendülés azonban elmaradt, így 2025-ben a bruttó hazai termék (GDP) mindössze 0,3 százalékkal bővült, ami gyakorlatilag stagnálást jelentett. Emiatt 2026-ra a volt kormány tagjai már úgy módosították a kommunikációjukat, miszerint a növekedés erőltetése helyett az életszínvonal növelése és a családközpontúság a legfőbb prioritás - írja a G7.

A gazdasági hangulatban a Tisza Párt áprilisi választási győzelme hozott érdemi és hirtelen fordulatot. A GKI fogyasztói bizalmi indexe májusban az elmúlt harminc évben példátlan mértékben emelkedett. A forint árfolyama az euróval szemben a 380-as szintről egészen 355-ig erősödött, majd ezen a szinten stabilizálódott, miközben az államadósság finanszírozása is jóval olcsóbbá vált. A kedvező piaci folyamatok hatására a jegybank nyár elején folytatni tudta az alapkamat-csökkentési ciklust.

A gazdaságkutató intézetek, köztük a Kopint-Tárki, az Egyensúly Intézet, valamint a Magyar Nemzeti Bank friss előrejelzései kettős képet mutatnak. Az erősödő forint mérsékelte az importált inflációt, így a korábbi várakozásokhoz képest érezhetően alacsonyabb, esetenként 3 százalék alatti fogyasztóiár-indexszel számolnak az elemzők. Ezek a kedvezőbb inflációs kilátások a 2027-es évekre vonatkozó középtávú várakozásokat is egyértelműen javítják.

A választások utáni optimizmus azonban a GDP-növekedési előrejelzésekre nem terjedt ki, a 3 százalék feletti bővülést a legtöbb elemző továbbra is irreálisnak tartja. A 2026-ra vonatkozó prognózisok 1,5 és 2 százalék között szóródnak, az átlag pedig jócskán elmarad az előző évi várakozásoktól. Utóbbiakat még a Nagy Márton vezette korábbi Nemzetgazdasági Minisztérium szakmailag sokszor vitatott, optimista előrejelzései húzták felfelé.

A jövőbeli növekedés kulcsa jelenleg az, hogy az év utolsó harmadában megindulnak-e az európai uniós forrásokból megvalósuló beruházások, amelyek végre megfordíthatnák a beruházási aktivitás tartós visszaesését. Emellett komoly makrogazdasági kockázatot jelent a közel-keleti, különösen az iráni konfliktus esetleges eszkalációja is, amely a kőolaj világpiaci árának emelkedésén keresztül negatívan érintené a hazai gazdaság teljesítményét.