Döbbenetes figyelmeztetést kapott az új magyar kormány: ha ezt elrontják, nagyon ráfázhat az egész ország

A Központi Statisztikai Hivatal második becslése szerint 2026 első negyedévében 1,7 százalékkal nőtt a magyar GDP az előző év azonos időszakához képest. A GKI szerint ilyen ütemű bővülésre utoljára 2022 harmadik negyedévében volt példa, ezért különösen fontos kérdés, hogy a magyar gazdaság milyen tartós növekedési pályára állhat a következő években.

A gazdaságkutató szerint a gazdasági növekedés három fő tényezőre vezethető vissza: a tőkére, a munkaerőre és a termelékenységre. A 2012 és 2024 közötti időszakban a magyar gazdaság éves átlagban 2,5 százalékkal bővült. Ebből a tőkeállomány növekedése átlagosan 1,1 százalékponttal járult hozzá a GDP emelkedéséhez, elsősorban a külföldi működőtőke és az uniós források beáramlásának köszönhetően.

A GKI ugyanakkor rámutat arra is, hogy a beruházások lendülete megtört. A bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene 2019-ig dinamikusan emelkedett, 2022 óta azonban folyamatos visszaesés figyelhető meg. Bár az új kormánynak sikerült jelentős uniós forrásokat megszereznie, a 2010-es éveket jellemző forrásbőség visszatérésére már nem számítanak az elemzők.

A foglalkoztatottság szintén jelentősen hozzájárult a növekedéshez. Magyarország a V4-országok, valamint Románia és Bulgária közül a legnagyobb mértékben tudta növelni a foglalkoztatottak számát 2012 és 2025 között. A legnagyobb bővülés 2012 és 2016 között történt, amikor négy év alatt közel 16 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma.

A munkaerő-tartalékok fokozatos kimerülése azonban lassította ezt a folyamatot. A GKI modellszámításai szerint a munkatényező 2012 és 2024 között éves átlagban 0,8 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez, az elmúlt években azonban ez a hatás gyakorlatilag eltűnt. 2025-től pedig már a foglalkoztatottak számának csökkenését tapasztalhatjuk, részben demográfiai okok miatt.

A gazdaságkutató szerint éppen ezért kerül egyre inkább előtérbe a termelékenység kérdése. A 2012 és 2024 közötti időszakban ez a tényező mindössze 0,6 százalékponttal járult hozzá évente a gazdasági növekedéshez, ami a három fő növekedési tényező közül a legalacsonyabb érték. A termelékenység javulása ráadásul nem volt egyenletes, az erősebb éveket gyakran stagnálás vagy visszaesés követte.

A GKI szerint Magyarország ezen a területen regionális összehasonlításban is lemaradt. A vizsgált országok közül csak Csehország mutatott hasonlóan mérsékelt termelékenységi növekedést, ugyanakkor a cseh gazdaság már a vizsgált időszak elején is magasabb termelékenységi szintről indult.

Az elemzés végkövetkeztetése szerint a magyar gazdaság számára a következő évek legfontosabb feladata a termelékenység javítása lehet. A foglalkoztatottság további bővülésére már alig van lehetőség, a tőkeállomány növekedése pedig várhatóan kisebb mértékben támogatja majd a GDP emelkedését, mint korábban. A GKI szerint ezért az új kormánynak a termelékenység növelését kellene a gazdaságpolitika egyik központi céljává tennie a fenntartható növekedés érdekében.