Fontos döntéseket jelentett be a kormány: változik a Diákhitel és a babaváró támogatás szabályozása

A tájékoztatón Szondi Vanda kormányszóvivő először az igazságügyi törvénycsomagról beszélt, mellyel kapcsolatban elmondta, hogy jelentős előrelépés történt annak érdekében, hogy Magyarország teljesítse a jogállamisági feltételeket, amelyek az uniós források lehívásához is szükségesek. A csomag a jogállamiság megerősítését és a korrupció visszaszorítását célzó intézkedéseket tartalmaz. Mint mondta, a szabályozás többek között szigorítja a vagyonnyilatkozati rendszert, érdemi jogköröket biztosít az Integritás Hatóságnak, valamint átláthatóbbá teszi a közbeszerzéseket és erősíti a közpénzek ellenőrzését.

Magyar Éva arról számolt be, hogy Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter újabb „csontvázra” bukkant – ezúttal a mohácsi Duna-híd ügyéről. A beruházás eredetileg 381 milliárd forintos költségkerettel szerepelt az előző kormány tervei között, annak ellenére, hogy a háttérszámítások nem indokolták a 2×2 sávos kialakítást. A jelenlegi számítások szerint a projekt költsége 451 milliárd forintra emelkedhet. Magyar Éva arról is beszélt, hogy az előző kormány az utolsó pillanatban 98 százalékos előlegfizetési arányról döntött, amelyből mintegy 100 milliárd forintot ki is fizettek a Duna Aszfaltnak. A kormány a tegnapi ülésén úgy határozott, hogy a beruházás teljes körű felülvizsgálatával a beruházási minisztert bízza meg, valamint elrendelte a műszaki tartalom részletes áttekintését is.

A kriptoeszközökkel kapcsolatos szabályozásról Köböl Anita mondta el, hogy az EU-s előírásokkal ellentétesen egy plusz hitelesítő szereplőt iktatott be a rendszerbe az előző kormány. Emiatt több piaci szereplő is kilépett, miközben Magyarországon mintegy 600 ezer érintett befektető lehet, akik így nehéz helyzetbe kerültek. Hozzátette: ha valaki nem hitelesített kereskedőkön keresztül folytat kriptokereskedést, akár büntetőjogi következményekkel is számolhat. Az új kormány álláspontja szerint ez a szabályozás elbizonytalanította a piaci szereplőket, és több százezer befektetőt is visszatarthatott.

A Diákhitel 1 kamatstop meghosszabbításáról is döntés született. 2025-től az új szerződésekre már 9,55 százalékos kamatot számítanak fel, ez azonban nem érinti a 2024. december 31. előtt megkötött megállapodásokat. A támogatás eredetileg 2026 június végéig lett volna érvényben, ezt a kormány most az év végéig meghosszabbította. A kamatemelkedés megakadályozását célzó intézkedést társadalmi egyeztetésre is bocsátják.

Magyar Péter miniszterelnök itt csatlakozott be, és felidézte, hogy 2022 márciusáig ő vezette a Diákhitel Központot, és távozásakor a kamatszint 1,99 százalék volt. Elmondása szerint a kamat alakulását több tényező befolyásolja: a működési költségek, amelyek vezetése idején történelmi mélyponton voltak, a forrásbevonási költségek, valamint a kockázati felár. Hozzátette, hogy a jelenleg befagyasztott kamatszint így is magasnak számít. Magyar Péter jelezte: az MFB-t bevonva vizsgálják a forrásbevonás és a működési költségek csökkentésének lehetőségeit, és arra kérte az intézményt, hogy mielőbb történjen lépés a kamatszint mérséklése érdekében.

A babaváró hitellel kapcsolatban elhangzott, hogy az elmúlt hét évben mintegy 270 ezren vették igénybe a konstrukciót. Az érintettek körülbelül egyötödénél nem teljesültek a gyermekvállalási feltételek, így esetükben a hitel piaci kamatozásúvá alakulna, és a kamattámogatást egy összegben kellene visszafizetniük. Az előző kormány moratóriumot vezetett be erre a kötelezettségre, amelynek határideje jelenleg 2026 június végéig szól. Az új kormány ezt a határidőt meghosszabbítja, miközben a Pénzügyminisztérium feladata lesz egy új, jogkövető feltételrendszer kidolgozása. Az intézkedés mintegy 24 ezer szerződést érint, összesen 182 milliárd forintnyi hitelállománnyal.

Címlapi kép: MTI/Hegedüs Róbert