Az orosz-ukrán háború és az új technológiák miatt gőzerővel tér vissza az atomenergia

Bár a fukusimai atomerőmű-baleset után a nukleáris technológia fejlődése átmenetileg megtorpant, a jelenlegi energiaválság és az ellátásbiztonsági aggályok felülírták a korábbi terveket. Az atomenergia napjainkban a globális áramtermelés mintegy tíz százalékát adja, míg Európában és Észak-Amerikában ez az arány eléri a húsz százalékot is. Mivel az alapterhelést biztosító, karbonsemleges energiatermelés terén nehéz alternatívát találni, a nukleáris energiából korábban kivonulni szándékozó országok, például Belgium, Hollandia és Svédország is újragondolták a stratégiájukat, miközben Lengyelország teljesen új belépőként tervez reaktorokat építeni.

Az atomenergia iránti megújult érdeklődés egyik legfőbb hajtóereje a mesterséges intelligencia és az adatközpontok rohamos terjedése. Egy mesterségesintelligencia-alapú lekérdezés akár tíz-harmincszor több áramot is fogyaszthat, mint egy hagyományos internetes keresés. Emiatt a nagy technológiai vállalatok ma már nem csupán fogyasztóként, hanem finanszírozóként is megjelennek a nukleáris piacon. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb figyelem hárul a kis moduláris reaktorokra (SMR) is, amelyek gyorsabban és kisebb pénzügyi kockázattal építhetők fel, miközben rugalmas megoldást jelentenek a szénerőművek kiváltására és az ipari létesítmények energiaellátására - számolt be a Portfolio.

EZ IS ÉRDEKELHET

Évekig homályban tartották hazánkat az atombalesetről: erre kevesen gondolnak, pedig mindannyiunk életére hatással van

Negyven éve történt a csernobili atomkatasztrófa, amelynek valódi súlyát Magyarországon csak késve, töredékesen és sokszor félreértéseken keresztül ismerte meg a társadalom.

Magyarországon a jövő energiapolitikájának legfontosabb kérdései a Paksi Atomerőműhöz kapcsolódnak. A jelenleg működő blokkok engedélyei egy korábbi üzemidő-hosszabbítás eredményeként 2032 és 2037 között járnak le. A következő cél a működési idő további húsz évvel történő kitolása, amellyel a blokkok összesen akár hetven évig is üzemelhetnének. Aszódi Attila szerint ennek nincs áthidalhatatlan akadálya, ám a folyamat így is komoly kihívást jelent, hiszen átfogó környezetvédelmi engedélyezést, műszaki vizsgálatokat, valamint jelentős felújításokat, például kábelcseréket igényel, amelyek összköltsége elérheti az 500 milliárd forintot.

Ennél jóval összetettebb a Paks II. projekt helyzete. Bár a két új blokk megépítése hazai energiastratégiai szempontból egyértelműen indokolt, a legfőbb kérdést jelenleg az jelenti, hogy a kivitelező Roszatom képes és hajlandó-e befejezni a beruházást. A következő években így egyszerre kell megoldást találni a meglévő blokkok üzemidejének meghosszabbításáról és az új erőmű sorsáról.