Ez ma a legnagyobb csapda a munkaerőpiacon: rengeteg magyar sétál bele, súlyos árat fizetnek

Magyarországon évtizedek óta vissza-visszatérő vita zajlik arról, hogy a gyerekvállalás inkább anyagi előnyt vagy hátrányt jelent a családok számára. Sokan úgy érzik, a gyermektelenek aránytalanul kevés támogatáshoz jutnak, miközben a gyermekesek jelentős kedvezményeket élveznek az adózásban és a különféle juttatásokban.

Egy korábbi interjúnkban azonban Banyár József közgazdász arra figyelmeztetett: mindez eltörpül azokhoz a hátrányokhoz képest, amelyekkel a gyermeket vállalók kénytelenek szembesülni a munkaerőpiacon, és amelyek a későbbi nyugdíjévek során is erőteljesen éreztetik hatásukat. Hogy pontosan hogyan jelenik meg ez a gyakorlatban, és milyen következményekkel jár mindez a munkavállalókra és a gazdaság egészére nézve, arról Nógrádi Józsefet, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatóját, munkaerőpiaci szakértőt kérdeztük.

Mennyire érinti hátrányosan a nőket a gyermekvállalás a munkaerőpiacon?

A gyermekvállalás idején a nők évekre kikerülnek a munka világából, ami a mai, gyorsan változó gazdasági környezetben sokkal nagyobb hátrány, mint korábban. Nógrádi József szerint:

A gyermekvállalással együtt jár, hogy a nő a legtermékenyebb időszakában meghatározott időre gyakorlatilag kiesik a munkaerőpiacról. A gyorsan változó világunkban ez ma már sokkal több hátránnyal jár, mint évtizedekkel ezelőtt, mert a felgyorsult technológiai fejlődéssel jóval nehezebb lépést tartani, és aki erre nem képes, az óhatatlanul lemarad.

A szakértő hangsúlyozza: azok a nők, akik több gyermeket vállalnak, akár 7–10 évre is kiesnek a munka világából, és ekkor szinte esélytelenül szembesülnek a technológiai és szakmai lemaradással. Sokan önbizalomhiánnyal küzdenek, és közben a kisgyermekes lét napi kihívásait is viselniük kell – óvoda, iskola, betegségek, edzések és különórák.

Nógrádi József hozzátette: „Nem véletlen, hogy a legtöbben kényszervállalkozóként próbálnak boldogulni, és coachként, személyi edzőként, műkörmösként, vagy ehhez hasonló munkakörben igyekeznek valami olyan tevékenységet végezni, amivel egyrészt visszatérhetnek a munkaerőpiacra, másként képesek valamilyen alternatív bevételt termelni az egykeresős család számára.”

Kiderült továbbá: a helyzeten az sem segít, hogy Magyarországon ráadásul meglehetősen magas a későn szülők aránya – márpedig az idő és az életkor egyaránt jelentős tőkének számítanak a munkaerőpiacon.

Hogyan hat a gyermekvállalás a családok egészére?

A gyerekvállalás nemcsak a nőket érinti, hanem a család egész működését is átalakítja, különösen pénzügyi szempontból.

Elsősorban azért, mert sok esetben hitellel terhelten, kevés megtakarítással küzdenek a megélhetés biztosítása érdekében, és az apuka gyakran egyedül próbál megfelelni az elvárásoknak, hiszen tudja, hogy az ő keresete az, ami fenntartja a családi költségvetést.

– magyarázta a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója.

Ez a helyzet oda vezet, hogy az apák sokszor az ideálisnál többet dolgoznak, ami hosszú távon negatívan hat a családi kapcsolatokra. A fáradt, ingerültebb szülő kevésbé tud bekapcsolódni a mindennapi életbe, és ez növeli a feszültségeket.

Mennyire egyszerű visszatérni a munka világába szülés után?

A visszatérés a szakértő szerint „rendkívül nehéz”. 

Sok esetben ekkor már rég nincs meg az eredeti állás, amelyből az adott hölgy kilépett, vagy éppen felvettek valaki mást a helyére, és ezért felajánlanak valami mást, amit vagy elfogad vagy nem – ez általában kevésbé vonzó lehetőség szokott lenni annál, amit otthagyott.

– ecsetelte a szakértő. Nógrádi József hozzátette: a kisgyermekes lét miatt a munkába állás sokszor csak akkor lehetséges, ha van segítség. A nagyszülők támogatása ilyenkor kulcsfontosságú lenne, de a későbbi szülések miatt sok családban már nem elérhető ez az opció. A babysitter ugyan megoldás lehetne, de költségei miatt csak végső esetben jön szóba.

A helyzetet ráadásul súlyosbítja a magas válási arány: sok anyuka teljesen egyedül neveli gyermekeit, ami még nehezebbé teszi a munkába való visszatérést.

Más dolgok is nehezítik a gyermekesek helyzetét

Korábbi interjúnkban Banyár József is elmondta, Nógrádi József pedig most megerősítette: a részmunkaidő a nyugat-európai országokban ugyan bevett gyakorlat, Magyarországon viszont alig létezik.

A szakértő szerint a jelenlegi statisztikák azt mutatják, hogy: 

a német nyelvű országokban a részmunkaidős állások aránya eléri a 30–40%-ot, míg hazánkban ez az érték a 4–5%-ot sem.

Nógrádi szerint ez borzasztóan nehéz helyzetet teremt, hiszen egyébként a hazai kkv-nak sok esetben elég lenne például egy könyvelő csupán napi 4 órában, ők mégis inkább egy alvállalkozóval dolgoznak, vagy teljes munkaidőben foglalkoztatnak valakit, és közben számos más feladatot is ráhelyeznek az illetőre, ezzel kizárva azokat, akik így csatlakoztak volna be a munkaerőpiacra.

A helyzet rossz, de nem kéne, hogy így legyen

A Trenkwalder vezetője szerint

Sokat segítene ezen a helyzeten, ha osztrák példára a nők ingyenesen kaphatnának felzárkóztató képzéseket olyan területeken, mint online marketing, üzletvitel, nyelvképzés, AI-megoldások. Az is fontos kellene legyen, hogy a cégek kötelező jelleggel tartsanak fenn kismama műszakokat és 4–6 órás pozíciókat, mondjuk a statisztikai létszámuk 5%-a terhére.

Emellett javasolja, hogy az egykeresős családmodellekben élő férfiak egyszeri támogatást kaphassanak elbocsátás esetén, hiszen ilyenkor az egész család egzisztenciálisan megbillen.

A jelenlegi struktúrát illetően pedig kiemelt egy másik égetően fontos szempontot. Érdemes ugyanis feltenni a kérdést, hogy valóban gyermekbarátok-e a munkahelyek? Mint Nógrádi József elmondta: „A családbarát munkahely címke sok helyen kint van a cég honlapján, de felmerül a kérdés, hogy mennyire stresszesek a dolgozók, akik családosként ott dolgoznak, és ezt miként viszik haza a családjuknak, gyermekeiknek?”

A frusztráció mértékét Nógrádi szerint például a Hintalovon Alapítvány munkatársainak tapasztalatai is megerősítik. A gyermekvédelmi szervezettel konzultálva a szakemberek többször is megerősítették például, hogy a dolgozók sokkal frusztráltabbak, mint azt sokan hiszik, és emögött többek közt egy egzisztenciális – érzelmi válság is húzódik.