Nem titok többé: ezért nem vállalnak gyereket a magyar párok – hiába az ingyenmilliók

Az ENSZ Népesedési Alapjának új felmérése szerint az emberek leggyakrabban pénzügyi okokat említenek, mikor megkérdezik tőlük, hogy miért nem vállalnak több gyermeket. A megkérdezett 14 ország lakosai közül a válaszadók a pénzügyi korlátokat vagy a munkahelyi bizonytalanságot nevezték meg a leggyakoribb okként arra, hogy kevesebb gyermeket vállalnak, mint amennyit valójában szeretnének.

Magyarországon is a pénz az úr

A lakhatási és gyermeknevelési költségeket gyakran a második és harmadik leggyakrabban említett okok között szerepeltek, többek közt Indiában, Indonéziában, Dél-Koreában, Dél-Afrikában, Brazíliában, Marokkóban, Magyarországon és Németországban.

Magyarországon a válaszadók többsége, 34 százaléka szintén a pénzügyi nehézségeket nevezte meg fő indoknak.

20 százalékuk a lakhatási problémákat emelte ki, 17 százalékuk pedig a megfelelő partner hiányát.

Máshol is fontos ok a megfelelő partner hiánya

Dél-Koreában, a világ legalacsonyabb termékenységi rátával rendelkező országában sok válaszadó egyetértett abban, hogy a gyermeknevelés költségei megfizethetetlenek. A fejlődő országokban a pénzügyi okok a válaszadók nagy részét érintette, míg a fejlett országokban ezek az okok valamivel kisebb mértékben, de még mindig jelen vannak.

Svédországban csak 19 százalék nevezte meg a pénzügyi korlátokat, de még így is ez volt a leggyakoribb válasz. Ezt követte a megfelelő partner hiánya és a meddőségi és fogamzási problémák. A partner hiánya vagy a kevesebb gyermeket akaró partner gyakrabban szerepelt a kevesebb gyermek vállalásának 3 legfontosabb oka között a nyugati világban, bár Dél-Afrikában is ez volt a harmadik leggyakrabban említett probléma. Brazíliában az első 3 ok között a jövőbeli társadalmi és politikai helyzettel kapcsolatos aggodalom szerepelt, míg Marokkóban ezt a helyet a krónikus egészségügyi problémák vagy általában a rossz egészségi állapot foglalta el.

Történelmi mélypont

Magyarország lakossága évtizedek óta folyamatosan csökken. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, májusi jelentése szerint történelmi mélypontot ért el a születésszám itthon. Az előzetes adatok szerint 2025 áprilisában 5323 gyermek született, így az előző év azonos hónapjához képest a születések száma 14%-kal csökkent, ami 852 gyermekkel kevesebbet jelent.

A korábbi számok sem kecsegtetőek, 2025 januárja és áprilisa között 23 301 gyermek jött világra, ez 8,7%-kal, vagyis 2216-tal kevesebb, mint az előző évben. Ezen belül januárban 4,1, február–márciusban 8,6, áprilisban 14%-kal kevesebb volt az élveszületések száma, mint 2024 azonos hónapjaiban. A teljes termékenységi arányszám egy nőre becsült értéke 1,28, egy évvel korábban ez a szám még 1,37 volt, miközben a népesség szinten tartásához 2,1-re lenne szükség (ezt nevezzük reprodukciós szintnek).

A népességcsökkenés globális probléma, ami hosszú távon gazdasági és társadalmi kihívásokat vetít előre, ami ha tartósan fennáll, az munkaerőhiányhoz, elöregedő társadalomhoz és a jóléti rendszerek fenntarthatóságának veszélybe kerüléséhez vezethet.