Megszólalt Varga Mihály a Monetáris Tanács döntéséről: ezért maradt a korábbi szinten az alapkamat

A jegybank nehéz helyzetbe került, így a februári kamatcsökkentés egyelőre csupán egyszeri lépésnek tűnik. A döntést leginkább a geopolitikai feszültségek és a bizonytalan kimenetelű közel-keleti háború indokolja. Ezek a tényezők ugyanis jelentősen rontják a globális növekedési kilátásokat. Az energia- és nyersanyagárak tartósan magas szintje komoly inflációs fenyegetést jelent, ami az energiaimportra szoruló országokat különösen érzékenyen érinti.

A hazai események azonban ezzel ellentétes hatást váltottak ki. A márciusi infláció a 2-4 százalékos jegybanki célsáv alá esett. A Tisza Párt kétharmados választási győzelmét követően pedig a forint is határozott erősödésnek indult.

EZ IS ÉRDEKELHET

Meglepő állítás: a forint már most euróként viselkedik – ezt látják a befektetők

A piac már most az euróbevezetést árazza: a forint ezért viselkedik egyre inkább stabil devizaként.

A kamatdöntést követő sajtótájékoztatón Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a hazai fizetőeszköz erősödése mérsékelheti az inflációs nyomást. Bár a magyar eszközök kockázati felára is csökkent, a monetáris politika lazításához meg kell bizonyosodni ezen folyamatok tartósságáról.

A piaci fogadtatás eddig egyértelműen kedvező volt. A tízéves magyar állampapír hozama több mint száz bázisponttal esett, miközben az irányadó német hozamok alig változtak. Az országkockázati felár mérséklődése a devizakötvények árfolyamán is egyértelműen megmutatkozott.

A kamatpálya jövőbeli alakulása mellett a piacok most egy újabb kérdésre is fókuszálnak. Kiemelt figyelem övezi ugyanis, hogyan reagál a jegybank az új kormányzat gazdasági terveire, különösképpen a prioritásként kezelt euróbevezetésre.

címlapkép: Hegedüs Róbert, MTI/MTVA