Kitudódott, mire készül a Tisza Párt a Parlamentben: hatalmas átalakítások jöhetnek, négy új bizottság is létesülhet

Magyar Péter a parlament alakuló ülését előkészítő egyeztetés után megerősítette, hogy a parlamenti testületek elnevezése és hatásköre a mindenkori kormányzati berendezkedéshez igazodik. Az új kormányban tizenhat minisztérium fog működni. A leendő miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a bizottsági helyek elosztásakor kompromisszumra törekszenek a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk Mozgalom képviselőivel. Ezzel szeretnék elkerülni a 2022-es forgatókönyvet, amikor megegyezés hiányában az Országgyűlés elnöke döntött a pozíciókról.

Egy kiszivárgott jegyzőkönyv alapján a leendő kormánypárt a legtöbb eddigi bizottságot megtartaná, de a kulcsfontosságúnak ítélt területeket önálló testületekbe szervezné. A korábbi összevont bizottságok helyett különálló Oktatási és Tudományos, valamint Kulturális és Médiaügyi Bizottság alakulna. Hasonlóan kettébontanák az eddigi népjóléti területet egy Szociális, illetve egy Egészségügyi és Sportbizottságra. Megszűnne viszont a Vállalkozásfejlesztési Bizottság. Ennek feladatait a jövőben a Gazdasági Bizottság venné át.

A tervek szerint hangsúlyosabb szerepet kapnak az önkormányzati ügyek, így az igazságügyi terület leválasztásával létrejön az Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottság. A technológiai fejlődést lekövetve önálló testület alakul Digitalizációs és Innovációs Bizottság néven.

A leginkább rendhagyó újítás a Társadalmi Részvétel Bizottságának felállítása. Ennek kifejezett célja az állampolgárok és az érdekképviseletek szorosabb bevonása a törvényalkotás, valamint az előterjesztések véleményezésének folyamatába.

Bár a húsz bizottság elsőre soknak tűnhet, a korábbi parlamenti ciklusokban volt már példa ennél tagoltabb rendszerre is. Az 1998 és 2006 közötti időszakban huszonkettő, illetve huszonöt ilyen testület is működött az Országgyűlésben. A végleges struktúráról a parlament az alakuló ülésén dönt.