Ezen a módszeren múlhat a magyar építőipar jövője?

A legfrissebb piaci adatok szerint az építőipar termelése jelentősen visszaesett az elmúlt időszakban, miközben a megrendelések volumene is csökkent. Az építőipar szereplői egyszerre beszélnek válságról és lehetőségről: a szektor jelenlegi állapotát likviditási gondok, visszaeső megrendelések és kiszámíthatatlan szabályozási környezet terheli - mint ahogy arról a Pénzcentrumon is beszámoltunk több alkalommal.

Az építőipar jelenlegi válsága nem pusztán ciklikus lassulás, hanem egy évek óta érlelődő szerkezeti probléma következménye. A hazai cégek jelentős része erősen kitett a külföldi alapanyagáraknak, a logisztikai költségeknek és a nemzetközi piaci ingadozásoknak, miközben a beruházási volumen drasztikusan visszaesett. A Pénzcentrum korábbi elemzése szerint a magyar építőiparból évente elképesztő összegek áramlanak ki importbeszerzésekre, ami tovább gyengíti a szektor ellenállóképességét. A vállalatok többsége ma már nemcsak a kereslet hiányával, hanem a kiszámíthatatlan költségkörnyezet és a munkaerőhiány kettős szorításával is küzd.

Vannak olyanok azonban, kiknek alternatív meglátásuk van a piacról. Mészáros Sámuel, a Viastein Kft. értékesítési igazgatója is látja a trendeket: csökken a volumen, kevesebb a szerződéskötés, visszaesett a lakásépítés. Ezek tények. Ugyanakkor ők nem a külső ösztönzőkben, például új támogatási rendszerekben keresik a megoldást.

Az építőipar sokszor arra rendezkedik be, hogy valamilyen mesterséges élénkítés majd megoldja a problémákat. Mi ehelyett a teljes értéklánc lefedésében látjuk a kiutat. A célunk az, hogy minél nagyobb volument minél hatékonyabban állítsunk elő és értékesítsünk. Nem a piaci hullámzásokhoz igazítjuk magunkat, hanem megpróbáljuk megteremteni azt a piacot, amely egy nehezebb gazdasági környezetben is fenntartható.

Arra a kérdésre, hogy milyen eszközökkel próbálják növelni a hatékonyságot, azt válaszolta, hogy ha lassul a piac, nem visszaveszik a termelést, hanem hozzáigazítják az árazást.

Sokszor lejjebb megyünk árban, hogy a kapacitásaink minél nagyobb arányban kihasználtak legyenek. A méretgazdaságosság kulcskérdés: inkább vállalunk alacsonyabb egységnyi árrést, ha cserébe magas volumen mellett tudunk működni.

Emellett folyamatosan optimalizálják a folyamatokat, digitalizálnak, és új struktúrákat építenek ki. Mint elmondta, nem várják meg, hogy a trendek maguktól megforduljanak, előre mennek, és megteremtik a saját működési modelljüket.

Az importkitettség a legnagyobb baj

A szektor egyik strukturális kihívása a magas importkitettség és az ellátási láncok sérülékenysége, ami feszültséget okoz az anyagárakban és a beszerzési időkben. Arra a kérdésre, hogy  hogyan lehet hosszabb távon csökkenteni a külföldi függőséget, Mészáros Sámuel azt válaszolta, hogy

a magyar építőipar importkitettsége valóban magas, és bizonyos elemeknél ez nem is változtatható meg. A logisztikai költségek például rendkívül magasak, és teljesen ki vagyunk téve az üzemanyagáraknak. A cementnél ugyanez a helyzet: a termékeink nagy része cementből épül fel, és ebben nincs mozgásterünk.

Hozzátette, most is nagyon magas logisztikai költségekkel dolgoznak, és egy-egy üzemanyagár-emelés teljesen fel tud borítani mindent. A közel-keleti konfliktus miatt ráadásul a csomagolóanyagok ára is drasztikusan emelkedni kezdett. Ezek olyan tényezők, amelyeket nem tudnak kivédeni, legfeljebb az árazásban tudják kezelni.

A csomagolóanyagok áráról azt mondta, a fogyasztói árban talán nem tűnik soknak, de az ő oldalukon, a teljes felhasználást nézve már komoly tétel. Olyan volumenekről van szó, hogy a mostani áremelkedés rövid távon is beépülhet a termékek árába.

A hazai építőiparban a munkaerőhiány a gyártást és a beszállítói láncokat is erősen érinti. A Viastein Kft. ennek kiküszöbölésére a lehető legmodernebb, robotizált és automatizált technológiával dolgozik, így a termelés volumenéhez képest kevés humán erőforrásra van szükségük. Ahol mégis szükség van rá, ott a kapacitáskihasználtságnak köszönhetően piaci átlag feletti jövedelmet tudnak biztosítani.

Ez a kombináció működőképes: minél kevesebb ember, minél jobban megfizetve, minél nagyobb termeléssel.

Jelenleg körülbelül háromszázan dolgoznak a cégnél, a létszám az utóbbi években nem csökkent, mert miközben a termelési logika alapján csökkenthető lett volna, folyamatosan bővítenek is.

A háttéradminisztrációban és a telephelymenedzsmentben viszont olyan digitalizációs fejlesztéseken dolgozunk, amelyek radikálisan csökkentik az elvégzendő manuális munkát. Hosszú távon tehát csökkenthető lenne a létszám, de a fejlesztések miatt összességében mégsem csökken.

Térkőtrend 2026

A trendek alakulásáról a vállalat értékesítési igazgatója elmondta, egyértelműen a nagyobb lapok irányába mozdul a piac. A kivitelezők sokszor nem szeretik ezeket letenni, de az elegancia, az exkluzivitás, a prémium hatás sokkal inkább a nagyobb méretű lapokkal érhető el. Emellett azt látják, hogy a minimál, antracit–fehér vonal után kezdenek visszatérni a melegebb színek.