Mutatjuk a tíz legnagyobb gazdasági kihívást az új Tisza-kormány számára: ezekkel kell megbirkóznia az új vezetésnek

A Magyar Péter vezette Tisza-kormány számos gazdasági kihívással fog szembesülni, mikor gyakorlatban is átveszi a hatalmat. Ebből a Portfólió 10 elemet gyűjtött csokorba:

A makrogazdasági helyzet komoly aggodalomra ad okot. A korábban várt 3-4 százalékos GDP-növekedés helyett a jegybank már csak 1,7 százalékos bővüléssel számol. A költségvetés állapota szintén kritikus, mivel az éves hiánycél több mint 80 százaléka már az első negyedévben teljesült. Elemzők szerint érdemi beavatkozás nélkül 5,5-6 százalékos lesz a deficit. Az új kabinetnek ezért elkerülhetetlen fiskális kiigazításokat kell végrehajtania a célok tartása érdekében.

A tartós gazdasági növekedés beindításához a kormánynak irányt kell váltania. Az extenzív, pusztán mennyiségi alapú foglalkoztatásbővítés helyett a hazai kis- és középvállalkozások termelékenységének javítására kell fókuszálnia. A demográfiai adatok már nem teszik lehetővé a foglalkoztatottság érdemi, százezres nagyságrendű növelését bevándorló munkaerő bevonása nélkül. A hatékonyságnövelés elengedhetetlen ahhoz, hogy a magyar gazdaság 2020 óta stagnáló uniós konvergenciája újra lendületet kapjon.

EZ IS ÉRDEKELHET

Választás 2026: ekkor kezdheti meg működését az új parlament - mutatunk minden fontos részletet, dátumot a választás után

Az új Országgyűlés megalakulásával a korábbi kormány megbízatása automatikusan megszűnik, és az új miniszterek kinevezéséig ügyvezető kormányként működik tovább.

Egy hiteles gazdasági terv bemutatása azért is rendkívül sürgető, mert Magyarország a hitelminősítőknél a befektetésre ajánlott kategória határán egyensúlyoz. Több intézetnél is negatív kilátás mellett mindössze egyetlen lépésre vagyunk a "bóvli" kategóriától, a soron következő felülvizsgálatok pedig napokon belül esedékesek. Megnyugtató üzenet lehet a befektetőknek a Tisza Párt kampányígérete, vagyis az euró bevezetésének célul tűzése. Ez a lépés egyértelmű elköteleződést jelentene a fegyelmezett költségvetési politika, az alacsony infláció és a csökkenő államadósság-ráta mellett.

Gyors döntést igényel az inflációt eddig mintegy 1-1,5 százalékponttal leszorító, mesterséges intézkedések sorsa is. A kiskereskedelmi árrésstopok, az önkéntes áremelési moratóriumok és a védett üzemanyagárak hatálya hamarosan lejár. Ezek fenntartása hosszú távon kivitelezhetetlen. Az új kormánynak világos tervet kell kidolgoznia a normál piaci viszonyokhoz való visszatérésre.

A magyar gazdaság fejlődésének egyik legnagyobb gátja a befagyasztott uniós források hiánya. Több milliárd eurónyi kohéziós támogatás és a helyreállítási alap (RRF) forrásainak sorsa múlik azon, hogy a kormány maradéktalanul teljesíti-e az Európai Bizottság által elvárt 27 "szupermérföldkövet". Ehhez nem elegendőek a csupán papíron létező szabályok. Tényleges fellépésre van szükség a rendszerszintű korrupció ellen, és garantálni kell az igazságszolgáltatás függetlenségét. Emellett megnyugtatóan kell rendezni a közérdekű vagyonkezelő alapítványok és a vitatott jogszabályok, például a gyermekvédelmi törvény körüli uniós aggályokat is.

Hosszabb távú, stratégiai kihívást jelent a klímaváltozás által súlyosan érintett agrárium átalakítása. Az egyre gyakoribb aszályok és fagyok miatt az Alföld egy részén a hagyományos mezőgazdaság lassan fenntarthatatlanná válik. Az öntözési és vízvisszatartási rendszerek kiépítése elkerülhetetlen, ugyanakkor rendkívül költséges feladat. Ezzel párhuzamosan növelni kell a lemaradásban lévő hazai élelmiszeripar versenyképességét is. Komoly kockázatot jelent emellett, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban Brüsszel az agrártámogatások kifizetését is szigorú jogállamisági feltételekhez kötheti.

Kardinális kérdés a jövőbeli energiabiztonság megteremtése is. Az uniós célkitűzések értelmében 2027 őszétől teljes tilalom léphet életbe az orosz gázimportra. A leválás fizikailag megoldható, mivel a vezetékes gáz a szomszédos országokon keresztül érkező cseppfolyósított földgázzal (LNG) kiváltható. A kőolajellátás eközben az Adria-vezetéken keresztül biztosítható. Bár az orosz energiahordozók elhagyása hozhat némi áremelkedést, a többletköltségek piaci alapon kezelhetők lennének.

Ezzel a kérdéskörrel szorosan összefügg a rezsicsökkentés rendszerének elkerülhetetlen reformja. A jelenlegi, mindenkit egyformán támogató struktúra évente 600-800 milliárd forinttal terheli a költségvetést, miközben egyáltalán nem ösztönöz spórolásra. Egy rászorultsági alapú átalakítás jelentősen tehermentesítené az államkasszát. Emellett racionálisabb energiafelhasználásra és energiahatékonysági beruházásokra ösztönözné a lakosságot, ami össznemzeti szinten is csökkentené az ország energiaszámláját.