Elképesztő tempóban árusítja ki az épületeit a magyar állam: kevesen tudják, de egy furcsa trükköt is bevetnek az eladásoknál

A folyamat 2024 októberében gyorsult fel igazán, amikor hetek alatt több száz állami ingatlan került az MNV árverési felületére. A korábbi évekhez képest kiugróan megnőtt a nagy értékű tranzakciók száma. 2024 ősze óta 19 olyan árverés zárult sikerrel, ahol a vételár meghaladta az egymilliárd forintot. Ehhez képest 2016 és 2024 között éves szinten jó, ha két ekkora üzlet köttetett.

Az eladásokból származó bevételek soha nem látott magasságokba emelkedtek. Míg 2023-ig az éves átlag 16,6 milliárd forint körül mozgott, 2024-ben már 27,5 milliárd forintot tett ki a megkötött szerződések értéke. Ez az összeg 2025-ben meghaladta az 57 milliárd forintot. A lendület 2026 elejére sem hagyott alább. Csak az első negyedévben 26-27 milliárd forintnyi állami vagyont értékesítettek, ami nagyrészt nyolc, egyenként is milliárdos értékű tételnek köszönhető.

A vagyonkezelőt az sem tartotta vissza az értékesítéstől, ha az adott épületet még aktívan használta egy állami szervezet. Ilyen esetekben az eladással párhuzamosan egy haszonkölcsön-szerződést is kötöttek az új tulajdonossal. Ennek köszönhetően a hivatalok a kiköltözésig, sok esetben 2026-ig vagy 2027-ig az épületben maradhatnak. Ezzel a módszerrel értékesítették például a Belügyminisztérium, az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyes irodaházait is.

Bár a bevételek impozánsak, az állam nem feltétlenül csinált mindenhol jó üzletet, mivel a vevőjelöltek között ritkán alakult ki valódi verseny. A 19 legértékesebb, milliárdos kategóriájú ingatlan közül tizenegynél csupán egyetlen ajánlat érkezett. Ezek az épületek így kikiáltási áron keltek el. A licitek hiánya miatt a 19 ingatlan több mint 100 milliárd forintos összesített vételára mindössze 5,5 százalékkal haladta meg az induló árakat. Ráadásul a legdrágábbnak szánt vagyonelemeket többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült értékesíteni. Ide tartozik például a 35-37 milliárd forintra tartott Pénzügyminisztérium épülete, a Béla király úti elnöki rezidencia, valamint a Budapesti Állatkórház.

Az MNV az eladási hullámot a hatékonyabb vagyongazdálkodással és a költségcsökkentéssel indokolta. Tájékoztatásuk szerint a kormány célja, hogy megváljon azoktól az ingatlanoktól, amelyek már nem szolgálják közvetlenül az állami működést. Ezeknek az épületeknek a fenntartása ugyanis jelentős kiadást jelentene. Azt is hangsúlyozták, hogy az értékesítéseket minden esetben összehangolják az érintett intézmények új, korszerűbb és gazdaságosabban üzemeltethető irodakomplexumokba való költözésével.