Gyakorlatilag még mindig egy helyben toporog a magyar gazdaság: hogy lesz ebből kilábalás?

2025 IV. negyedévében a GDP volumene a nyers adatok szerint 0,8, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,6%-kal felülmúlta az előző év azonos időszakit. A második becslésben a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott volumenindex egyaránt 0,1 százalékponttal nagyobb növekedést jelez az első becslésben közölt IV. negyedévi adathoz viszonyítva.

Az építőipar hozzáadott értéke 5,1%-kal felülmúlta az előző év azonos időszakit. Az ipar teljesítménye 1,8, azon belül a feldolgozóiparé 0,8%-kal csökkent. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás járult hozzá a teljesítmény szűküléséhez, illetve a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása fékezte leginkább az ipar visszaesését. A mezőgazdaság hozzáadott értéke 1,7%-kal alulmúlta az előző év azonos időszakit.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 1,0%-kal emelkedett. A legnagyobb növekedés (5,9%) a pénzügyi, biztosítási tevékenység nemzetgazdasági ágban következett be. A művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatások 4,6, az oktatás 2,2%-kal bővült. A kereskedelem, illetve a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménye egyaránt 2,1%-kal emelkedett. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység hozzáadott értéke 1,8, a humánegészségügyi, szociális ellátásé 1,1, a szállítás, raktározásé 1,0, az információ, kommunikációé 0,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A közigazgatás teljesítménye stagnált. Az ingatlanügyletek hozzáadott értéke 2,4%-kal csökkent.

A bruttó hazai termék 2025. IV. negyedévi 0,8%-os növekedéséhez legnagyobb mértékben a szolgáltatások teljesítménye járult hozzá pozitívan (0,5 százalékponttal), azon belül leginkább a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágak, valamint a kereskedelem, szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás összevont ág (egyaránt 0,2 százalékponttal).

Az építőipar teljesítménye 0,3 százalékponttal segítette a növekedést, míg az iparé 0,3 százalékponttal mérsékelte a nemzetgazdaság teljesítményét. A termékadók és -támogatások egyenlege 0,2 százalékponttal emelte a GDP volumenét, a mezőgazdaságnak nem volt érdemi hatása a bruttó hazai termék alakulására.

A háztartások tényleges fogyasztása 3,0%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 2,7%-kal emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 3,4%-kal nagyobb lett. A hazai fogyasztási kiadások volumene minden csoportban nőtt: a tartós termékek esetében 3,5, a féltartósok esetében 6,0, a nem tartósok esetében 2,8, a szolgáltatások esetében 3,7%-kal.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 3,3%-kal, a közösségi fogyasztásé 8,4%-kal magasabb lett. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 10,3%-kal nőtt.

A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 3,9%-kal emelkedett.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás a IV. negyedévben 1,0%-kal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. Az építési beruházások volumene mérséklődött, míg a gép- és berendezésberuházásoké emelkedett. A bruttó felhalmozás 3,8%-kal nagyobb lett az előző év azonos időszakához mérten. A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a IV. negyedévben összességében 3,8%-kal bővült.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 551 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az export volumene 0,5%-kal, az importé 5,2%-kal magasabb lett. A külkereskedelem közel 80%-át kitevő áruforgalomban a kivitel 0,9%-kal csökkent, míg a behozatal 6,3%-kal emelkedett. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 5,0%-kal emelkedett, míg importja nem változott az előző év azonos időszakához képest.

A bruttó hazai termék 2025. IV. negyedévi, 0,8%-os bővüléséhez a végső fogyasztás 2,8, a bruttó felhalmozás 1,1 százalékponttal járult hozzá, míg a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 3,1 százalékponttal rontotta a gazdasági teljesítményt.