Összeomlás fenyegeti az EU egyik legnagyobb gazdaságát: Magyarországra is komoly csapás várhat

A Destatis előzetes számításai szerint Németország bruttó állóeszköz-felhalmozása 2025-ben reálértéken 0,5 százalékkal csökkent, tovább mélyítve a 2022-ben kezdődött negatív trendet. A beruházások jelenlegi volumene gyakorlatilag megegyezik a 2016-ban mért szinttel. Az építőipari invesztíciók, amelyek a teljes beruházási állomány mintegy felét adják, 0,9 százalékos visszaesést szenvedtek el, és csak kevéssel haladják meg a 2010-ben regisztrált értéket. A lakásépítési ágazat különösen súlyos helyzetben van. Az ipari és infrastrukturális fejlesztések ugyan már némileg élénkülnek, de csak mérsékelt javulást mutatnak a korábbi mélyponthoz képest - közölte a Portfolio.

A kormányzati invesztíciók sem tudták ellensúlyozni a magánszféra gyengeségét. A közösségi építkezések volumene 2025-ben 0,1 százalékkal mérséklődött az előző évi növekedés után. A statisztikai hivatal értékelése szerint az infrastrukturális és klímavédelmi alapokból érkező források hatása az elhúzódó adminisztratív eljárások miatt várhatóan csak 2026-tól válik számottevővé.

A legnagyobb zuhanás a gépi és technológiai beruházásoknál látható: ezek volumene 2,3 százalékkal csökkent. Ezen belül az ipari berendezések beszerzése negyedik éve folyamatosan esik, 2025-ben újabb 3,3 százalékkal. Ez különösen aggasztó fejlemény, mert éppen ezek az invesztíciók határozzák meg a termelékenységi mutatók jövőbeli alakulását.

EZ IS ÉRDEKELHET

Brutális leépítésbe kezdett az egyik autógyár: már 1700 melóstól váltak meg, hol lesz vajon a vége?

A Tesla berlini gyárában az elmúlt évben csaknem 1700 fővel csökkent a dolgozói létszám, miközben a vállalat vezetői végig tagadták a leépítésekről szóló értesüléseket.

Ha az állami szektort – amely a teljes beruházási volumen nagyjából egyhatodát képviseli – figyelmen kívül hagyjuk, a kép még kedvezőtlenebb. A magánépítkezések már ötödik éve folyamatosan esnek, és 2025-ben a 2009-es pénzügyi válság óta legalacsonyabb szintjükre süllyedtek. A vállalati gépi és technológiai beruházások 5,2 százalékkal maradtak el az előző évitől, így a 2014-ben mért szintre csúsztak vissza.

Mindez úgy következett be, hogy Lars Klingbeil pénzügyminiszter hivatalát kifejezetten "beruházási minisztériummá" kívánta átalakítani, és visszahozták a gyorsított amortizáció lehetőségét is. Ezek az intézkedések azonban eddig láthatóan nem hoztak érdemi fordulatot – mutat rá a Handelsblatt elemzése.

A beruházási aktivitás gyengülése a foglalkoztatási mutatókban is visszaköszön. 2025 során gyakorlatilag minden hónapban bejelentettek nagyvállalati létszámcsökkentési programokat, amelyek összességében tízezres nagyságrendet értek el. Bár ezek többnyire nem azonnali elbocsátások formájában valósultak meg, az új felvételek elmaradása így is a foglalkoztatási szint csökkenéséhez vezetett.

Az Ifo intézet foglalkoztatási indexe 2026 elején a 2020. május óta legkedvezőtlenebb értéket jelezte. A munkavállalók átlagos létszáma 2025-ben 46 millió fő volt, ami 5 ezerrel maradt el az előző évi adattól. A pandémiás 2020-at leszámítva 2006 óta ez volt az első év, amikor tényleges létszámcsökkenés következett be. A visszaesést kizárólag a közszféra, valamint az egészségügyi és oktatási ágazat bővülése tudta részben ellensúlyozni.

A közvetlen kilátások valamelyest javultak. A Bloomberg felmérésében részt vevő elemzők 2026 első három hónapjára 0,3 százalékos növekedést várnak, a beszerzésimenedzser-index pedig 52,5 pontra emelkedett, ami háromhónapos csúcs. A kormány 2026-ra 1,0, 2027-re pedig 1,3 százalékos GDP-bővüléssel számol. A Handelsblatt Research Institute ezzel szemben óvatosabb: 2026-ra 0,7, 2027-re pedig 0,9 százalékos növekedést valószínűsít.

Az elemzés szerint a jelenlegi növekedés döntő része a közszféra expanziójából ered, miközben a magáninvesztíciók és a hatékonyság továbbra is alacsony szinten stagnálnak. Így a fellendülés alapjai ingatagnak tekinthetők, és hiányoznak azok a feltételek, amelyek az öngerjesztő gazdasági konjunktúra kialakulásához szükségesek lennének.

Ezek a tendenciák a magyar nemzetgazdaság szempontjából különösen riasztóak. A két ország ipara – elsősorban az autógyártás, az akkumulátoripar és a gépgyártás területén – szorosan integrált ellátási láncokon keresztül kapcsolódik össze. A rendelkezésre álló statisztikák szerint 2025-ben Németország a magyar export mintegy negyedét szívta fel, az ipari kivitelben pedig ennél is jóval nagyobb a függőség.

Ezzel párhuzamosan a hazai feldolgozóipari kibocsátás több mint 50 százaléka német érdekeltségű, illetve német ellátási láncokba beágyazott vállalatokhoz kapcsolódik. Ha Németországban tartósan alacsony marad a beruházási intenzitás, különösen a géppark modernizációja terén, az közvetlenül visszavetheti a magyar ipari rendelésállományt, a hatékonyság javulását és a beruházási kedvet is. A német ipari konjunktúra elhúzódó gyengesége ezért nem pusztán külgazdasági kockázat, hanem középtávon Magyarország növekedésének egyik fő akadálya lehet.

Bizonyos óvatossággal ugyanakkor némi optimizmusra is van ok: 2025 végén a német feldolgozóipar már javuló tendenciákat jelzett. Tartós, a fellendülést egyértelműen igazoló trend azonban egyelőre még nem látható.