Valamire megint készülnek Brüsszelben: vajon ez mit jelent a magyar gazdaságnak?

A nyár folyamán nyilvánosságra hozott költségvetési tervezet átfogó strukturális átszervezést irányoz elő a 2028 és 2034 közötti uniós forrásfelhasználásban. A többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos bírálatok kezdetben főként a mezőgazdasági támogatások és a kohéziós források újraelosztására koncentráltak.

Azóta azonban az elemzők részletesen megvizsgálták az EU gazdasági lemaradásának kezelésére hivatott Versenyképességi Alap koncepcióját is, amellyel kapcsolatban az Európai Számvevőszék több problémát azonosított. Bár egy ellenőrző testület részéről természetesek az ilyen fenntartások, a gyakorlati politika szempontjából érthető, hogy az Európai Bizottság egyre nagyobb rugalmasságot próbál beépíteni a terveibe.

A következő hétéves ciklusban az Európai Unió a korábbi költségvetésekhez képest példátlan nagyságú forrásokat tervez kutatás-fejlesztési és versenyképességi célokra fordítani. Ez a fordulat Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt elnöke által készített versenyképességi jelentés nyomán következett be, amely paradigmaváltást sürgetett az Európai Bizottságtól. Az újonnan létrehozandó Európai Versenyképességi Alap, valamint a megújított Horizon Europe program elsődleges feladata az EU technológiai és ipari kapacitásainak újjáélesztése és megerősítése lenne.

EZ IS ÉRDEKELHET

Komoly pénzosztásra készülhetnek Brüsszelben 2026-ban? Kiderültek a tervek, rengeteg forrás sorsa dőlhet el

Az Európai Unió 2026-os költségvetésének végleges formája megszületett, amelyben az Európai Parlament sikeresen lobbizott a források növeléséért.

A stratégiai fontosságú Európai Versenyképességi Alaphoz 409 milliárd eurós forráskeretet rendelnének. Ez az összeg az alkalmazott kutatások finanszírozását, valamint az ígéretes induló vállalkozások növekedésének felgyorsítását szolgálná.

A tervezett módosítások között szerepel a pályázati küszöbérték emelése is: az új szabályozás szerint egymillió euróra növelnék azt a határt, amely alatt egyszerűsített eljárásban bírálják el a projekteket. Ezzel párhuzamosan csökkenne a részletes, nagy erőforrás-igényű vizsgálatot igénylő pályázatok száma.

A források megoszlásában kiemelt szerepet kap a versenyképességi és társadalmi komponens, amely 75,9 milliárd eurós kerettel a legnagyobb tételt jelenti. Ezt az összeget elsősorban olyan, partnerségi alapon megvalósuló kutatási projektek támogatására szánják, amelyek jelentős társadalmi hatással járnak, és közvetlenül hozzájárulnak az életminőség javításához.

Az ellenőrzési mechanizmusokkal kapcsolatban ugyanakkor komoly kérdések merültek fel. A huszonhét tagállamra kiterjedő értékelések összesítése alapján úgy tűnik, hogy az elvégzett vizsgálatok nem voltak kellően mélyrehatóak és egységesek. Az Európai Számvevőszék ezért határozottan javasolja, hogy minden vonatkozó szerződésben és megállapodásban egyértelműen és részletesen rögzítsék az ellenőrzési hatásköröket és jogosultságokat.

Nemzetközi összehasonlításban érdemes megjegyezni, hogy az Egyesült Államok és Kína vezetése sem idegenkedik hasonló kompromisszumok vállalásától versenyképességük erősítése érdekében. Az európai döntéshozóknak ugyanakkor azzal is szembe kell nézniük, hogy az unión belül egyre nagyobb szakadék tátong a fő irányvonalat meghatározó országok és azok között a tagállamok között, amelyek csak nehezen, vagy egyáltalán nem hajlandók engedményeket tenni nemzeti prioritásaik rovására.