Arcul csapta a valóság a magyar gazdaságot: továbbra sincs kiút a szakadék mélyéről

A 2025-ös gazdasági kilátások továbbra is bizonytalanok, a beruházások lassulása folytatódik, és a fogyasztói árak jelentős hullámzással csökkennek. A folyó fizetési mérleg javulását nehezítik a külső kereskedelmi partnerek problémái, miközben a fiskális és monetáris folyamatok közötti feszültség fennmarad. A gazdálkodó szervezetek, intézmények és családok támogatása további terheket jelent a külső finanszírozási források bevonásával.

A kollektív javak biztosítása továbbra is problémás, különösen az egészségügy, oktatás és közlekedés területén, amelyek folyamatosan romló helyzete akadályozza a tervezett növekedést. A külső feltételek sem kedvezőek: az orosz-ukrán háború, a közel-keleti konfliktusok és a világgazdaság gyenge növekedési kilátásai mind nehezítik a magyar gazdaság fejlődését.

A GDP 2025 első félévében 0,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A termelési oldalon az építőipar 4,3 százalékkal nőtt, míg az ipar teljesítménye 3,3, a feldolgozóiparé 4,4 százalékkal esett vissza. A mezőgazdaság hozzáadott értéke 11,4 százalékkal alacsonyabb az előző év második negyedévénél. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke ugyanakkor 1,3 százalékkal emelkedett.

2025-ben az előző évnél kisebb, 1,5 százalékos ipari termelés visszaesés várható, míg a mezőgazdaságban csak 1-1,5 százalékos növekedés prognosztizálható. Az építőipar 1-2 százalékkal, az idegenforgalom 3 százalék körüli mértékben bővülhet, az informatikai-kommunikációs ágazat növekedése pedig meghaladhatja a 6 százalékot.

A felhasználási oldalon a második negyedévben a belföldi felhasználás 3,8 százalékkal bővült. A háztartások tényleges fogyasztása 4,5 százalékkal nőtt, míg a bruttó állóeszköz-felhalmozás 7,0 százalékkal csökkent. A külkereskedelmi forgalomban az export volumene 0,9 százalékkal mérséklődött, az import pedig 4,0 százalékkal növekedett.

A pénzügyi mutatók 2023 óta kaotikus képet mutatnak. A 2023. évi 6,7 százalékos költségvetési hiány 2024 végére 4,9 százalékra mérséklődött, de az év közbeni többszöri hiánycél-emelés bizonytalanságot keltett. Az államháztartás hiánya 2025 májusában már elérte az éves hiánycél 67,6 százalékát.

Az infláció 2025 júliusában 4,3 százalékot ért el, az élelmiszerek ára 5,9 százalékkal, a háztartási energia ára pedig 10,9 százalékkal emelkedett. Az éves infláció 5 százalék közelébe emelkedhet, ami a költségvetési bevételeken javíthat, de a vállalatoknak és a lakosságnak további nehézségeket okoz. A jegybanki alapkamat akár az év végéig is 6,5 százalékon maradhat.

A munkaerőpiacon is kedvezőtlen folyamatok figyelhetők meg. A 15-74 éves foglalkoztatottak száma 2025 júliusában 4 millió 712 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta pedig 4,3 százalékot ért el. A második negyedévben a foglalkoztatottak száma 49 ezer fővel csökkent az előző év azonos időszakához képest.

A jövedelmi különbségek továbbra is növekednek. A bruttó átlagkereset 2025 júniusában 704.400 forint volt, 9,7 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbit. A reálkereset 4,8 százalékkal emelkedett, de az első negyedévben 21,2-ről 36,0 százalékra nőtt azoknak az aránya, akiknek reálértéken csökkent a nettó keresete. Az átlagnyugdíj összegének az átlagkeresethez viszonyított aránya folyamatosan csökken, 2025 közepére 50 százalék alá süllyedt.