Vegyesen alakult hétfőn a forint árfolyama

Kijev a javítások elhúzódásával indokolja a késlekedést, Budapest és Pozsony viszont politikai szándékot sejt a háttérben, a vita pedig már uniós szintre emelkedett.

A közel-keleti helyzetre a dízel-, a villamosenergia- és a gázpiac reagált a leghevesebben, Magyarország pedig nem tudja kivonni magát a világpiaci folyamatok hatása alól.

A 2020 előtti kedvező külső környezet és forrásbőség után ma jóval nehezebb pályán mozog a magyar gazdaság.

Az európai gázár alig két nap alatt megduplázódott a közel-keleti konfliktus eszkalációja és a katari LNG-termelés kiesése miatt.

A belső fogyasztás lehet a magyar gazdaság növekedésének fő hajtóereje a következő időszakban.

A Janaf jelenleg több mint háromszoros áron számolja a tranzitdíjat, mint a TAL vezeték üzemeltetője.

Egyetlen hét alatt több mint 215 milliárd forint értékben vásároltak lakossági állampapírt a befektetők,

Az ING ismét rontott a magyar gazdaság kilátásain: 2026-ra már csak 1,7 százalékos GDP-növekedést vár a korábbi 1,9 százalék helyett.

A Mol elnök-vezérigazgatója szerint a Barátság kőolajvezeték leállása önmagában még kezelhető lenne.

Hiába a geopolitikai feszültségek és a vámháborús intézkedések, a számok azt mutatják, hogy Kína külkereskedelme 2025-ben tovább bővült.

A március elején kiéleződő iráni konfliktus azonnal éreztette hatását a globális tőkepiacokon.

A globális felvásárlási piac 2025-ben látványosan erősödött, Közép- és Kelet-Európa pedig egyre vonzóbb a befektetők számára. Magyarország azonban sajátos helyzetben van.