Falánk fenevadak portyáznak a magyar földeken: hatalmas a kár, az autósok is veszélyben

Ahogy azt az Agrárszektor korábban megírta, hogy egyre nagyobb port kavar a vadkár az ágazati szereplők körében. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adatai szerint a drasztikusan növekvő vadkár fő oka a vad túlszaporodása: hatvan év alatt az öt nagyvad (gímszarvas, dámszarvas, őz, vaddisznó, muflon) létszáma legkevesebb ötszörösére nőtt, napjainkban 17-szer több nagyvadat lőnek ki, mint az 1960-as években.

Tudományos számítások szerint összesen 800 ezerre becsült, felduzzadt nagyvadállomány évente 1,4 millió tonna szálas, lédús és szemes táplálékot fogyaszt el. Ebből az 1,4 millió tonnából 0,1 millió tonna a vadászatra jogosultak által kijuttatott vadtakarmány, és becslések szerint 700 ezer tonnányi terményt esznek meg a vadak.

Ami az okozott károk nagyságrendje és a kifizetett kártérítések közti eltérést illeti, Győrffy Balázs, a (NAK) elnöke az Agrárszektornak adott korábbi interjúban elmondta, hogy a hárommilliárd forintos kár az egy tényszám, a húszmilliárd forintos nagyságrendű károkozás viszont egy számított érték. Ez a becsült nagyvadállomány létszámából és az állatok táplálékigényéből egyszerűen meghatározható. Feltételezhetően a vadak által elfogyasztott táplálék a fele annak, amit mező- és erdőgazdasági szempontból hasznosított területen fogyasztanak el, tehát ez ott tényleges kárt okoz. A törvényben le van írva, hogy ennek a kárnak a tíz százalékát a gazdálkodó köteles tűrni.

A kárérzékenység összetett kérdés

Sokszor elhangzik, hogy Magyarország vadlétszáma jóval magasabb a terület optimális vadeltartó-képességénél, így a különféle vadkárok számbelileg és a károk nagyságrendje tekintetében is komoly problémát jelentenek. Ezzel kapcsolatban a Pénzcentrumnak az Országos Magyar Vadászkamara szakértője elmondta: a vadkár fogalma jogi kérdés, ugyanakkor azt nem lehet egzakt módon meghatározni, hogy mi az a mérték, nagyságrend, ami komoly problémát okoz. Földvári Attila szerint a kárérzékenység összetett dolog, amelyet sok ember által alakított és sok emberi tevékenységtől független tényező befolyásol. Ilyen például

• a termőhely, vetésszerkezet,
• az adott év időjárása,
• a termésmennyiség és termésminőség,
• az adott év termesztési input anyagainak ára (például: műtrágya, üzemanyag, vetőmag),
• az adott év összes termesztési költsége,
• a gabona és egyéb termények aktuális világpiaci (tőzsdei) ára.

Ezek között természetesen nem mellékes, hogy az adott térség vadállománya mekkora, milyen sűrűséget ér el, ám egyáltalán nem biztos, hogy a vadállomány mérete a meghatározó a károk alakulásában, adott térségi megítélésében. Egyszerűbben fogalmazva: kisebb vadállomány is tud érzékeny károkat okozni, ha a fenti tényezők kedvezőtlenül állnak össze és az ellenkezője is igaz lehet, esetleg nagyobb vadállomány sem okoz problémát, ha fentiek kedvezően alakulnak.

Így aztán semmiképp nem jelenthető ki, hogy az egész ország vadlétszáma általában meghaladná a vadeltartó képességet. Az élőhelyek eltartó képességének határától még igen messze áll minden hazai vadászható faj állománya

– hívta fel a Pénzcentrum figyelmét a szakember.

Ezt kell tennie károsultnak és a kárért felelősnek

A NAK tájékoztatása szerint amennyiben a károsult és a kárért felelős vadászatra jogosult között a kár közlésétől számított öt napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, a károsult a következőt teheti. A károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől öt napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős vadászatra jogosult közötti egyezség létrehozására irányuló kárfelmérési eljárás lefolytatását.

Az eljárás keretében a jegyző a kár megállapítására három napon belül ágazati vagy igazságügyi szakértőt rendel ki. A kár felmérését a kirendeléstől számított öt napon belül kell elvégezni. Ha a késedelmes közlés miatt a kár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt az igénylő terhére kell figyelembe venni, ami jelentős veszteséggel járhat a gazdálkodó számára. A kárfelmérés alapján történő egyezség meghiúsulása esetén felek bármelyike három munkanapon belül kérheti másik szakértő kirendelését a költségek megelőlegezése mellett. Ebben az esetben a kárral érintett földterületen lévő termények betakarítására csak az újabb szakértői vizsgálat befejezése után kerülhet sor.

Ha a jegyző előtti eljárás során az egyezség valamely okból nem jönne létre, a jegyző megszünteti az eljárást. Ha a jegyző előtti eljárás megszüntetésre kerül, a károsult az eljárást megszüntető végzés véglegessé válásától számított 30 napon belül kérheti a bíróságtól kárának megtérítéséről való döntést. E határidő elmulasztása jogvesztést eredményez, azaz később már nem indítható per a kár megtérítése iránt. Amennyiben az adott növénykultúra betakarítása nem tűr halasztást, a későbbi bírósági eljárás során történő sikeres bizonyításhoz javasolt közjegyző előtt, előzetes bizonyításra irányuló eljárásban a kár felméréséhez igazságügyi szakértőt kirendelni.

Ennyiben változtak tavaly a kárrendezési szabályok

Az Országos Magyar Vadászkamara szakértője a Pénzcentrumnak kifejtette: a vadkárrendezési szabályok érdemben nem változtak az elmúlt időszakban. Ám érdemes megemlíteni, hogy a vadkár alapot az életszerűséget szem előtt tartva 2024-től nem az október, hanem a december végéig ténylegesen kifizetett vadkár összegével kell feltölteni, és nem november, hanem február 15-éig. A tavaly májusi módosítások értelmében pedig a vadkárra vonatkozó szabályok között a vadászatra jogosultak számára kedvezőbbé váltak azon feltételek, amelyek fennállása esetén a következő vadászati évben a vadkár teljes egészében őket kell, hogy terhelje – mutatott rá végezetül.

Rengeteg közlekedési balesetet is okoznak az állatok

Miként fél évvel ezelőtt az Agrárszektor megírta, a Vadgazdálkodási Adattár legfrissebb elérhető statisztikái szerint 2022-ben több mint 7400 nagyvad pusztult el gépjárművel való ütközés miatt Magyarországon. Bár évről évre nem látszik jelentős változás, hosszabb távon trendszerűen nő, húsz év alatt csaknem megduplázódott a vadbelesetek száma. Ez a kedvezőtlen tendencia a vadállomány, illetve a járműpark folyamatos bővülésének egyaránt köszönhető.

A nagyvadak közül a legtöbb esetben őzzel ütköznek gépjárművek (2022-ben mintegy 5800 ilyen esetet rögzítettek a vadgazdálkodási adattárban), de jelentős azon események száma is, amikor szarvast (közel 1200 eset), illetve vaddisznót ütöttek el (409 eset). További 9 ezer feletti balesetet regisztráltak apróvaddal (nyúl, fácán, fogoly) is, szerencsére ezekben az esetekben általában kisebb károkat szenvedtek a járművek.