Óriási bajban a magyar gazdaság: akkorát zuhant, mint sehol máshol az EU-ban

Az Eurostat legfrissebb jelentése szerint Magyarország produkálta a legrosszabb gazdasági teljesítményt az Európai Unió tagállamai közül 2023 harmadik negyedévében. A hazai GDP 0,7 százalékos csökkenést mutatott negyedéves összehasonlításban, miközben az EU és az euróövezet gazdasága egyaránt növekedési pályára állt.

Az Európai Unió és az eurózóna gazdasága jelentős javulást mutatott az év harmadik negyedévében. Mindkét régióban 0,4 százalékos bővülést regisztráltak az előző negyedévhez képest, ami gyorsulást jelent a második negyedév 0,2 százalékos növekedéséhez viszonyítva. Az éves összevetésben is pozitív trend figyelhető meg: az euróövezetben 0,9, az EU egészében pedig 1 százalékos volt a növekedés az előző év azonos időszakához képest - írja a Portfolio.

A tagállamok teljesítményét vizsgálva jelentős különbségek mutatkoznak. Írország vezeti a rangsort 3,5 százalékos negyedéves GDP-bővüléssel, míg Dánia és Litvánia egyaránt 1,2 százalékos növekedést ért el. Ezzel szemben Magyarország 0,7 százalékos visszaesést szenvedett el, ami a leggyengébb eredménynek számít az EU-ban. Lettország szintén negatív tartományban zárt, 0,2 százalékos GDP-csökkenéssel.

Az uniós gazdaság összetevőit elemezve kiderül, hogy a háztartások fogyasztása jelentősen élénkült. Az euróövezetben 0,7, az EU-ban 0,6 százalékkal nőttek a kiadások. A kormányzati kiadások mindkét térségben 0,5 százalékkal emelkedtek, bár ez lassulást jelent az előző negyedévhez képest.

A beruházások terén komoly fellendülés tapasztalható. "Az euróövezetben 2, az EU-ban 1 százalékkal nőtt a bruttó állóeszköz-felhalmozás, ami jelentős javulás az előző negyedév 2,4, illetve 2,1 százalékos visszaeséséhez képest" - áll az Eurostat jelentésében.

Az export teljesítménye ugyanakkor romlott: az euróövezetben 1,5, az EU-ban 1,2 százalékos csökkenés következett be. Az import enyhe növekedést mutatott, 0,2, illetve 0,3 százalékkal emelkedett.

A GDP növekedéséhez a legnagyobb mértékben a háztartások fogyasztása és a beruházások járultak hozzá. Az euróövezetben mindkét tényező 0,4 százalékponttal emelte a növekedést, míg az EU-ban a fogyasztás 0,3, a beruházások 0,2 százalékponttal járultak hozzá a bővüléshez. A külkereskedelem ugyanakkor negatívan hatott a növekedésre, az euróövezetben 0,9, az EU-ban 0,7 százalékponttal fogta vissza a GDP-bővülést.