Nagyon nagy bajban a magyar ipar: folyamatosan csökken a termelés, van innen út felfelé?

Az ipari termelés volumene 5,2%-kal csökkent az előző év azonos időszakához mérten. A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás májusban az előző hónaphoz képest 1,1%-kal mérséklődött. Az ipari export volumene 10,5%-kal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 32%-át képviselő járműgyártás kivitele 16,6, a 12%-os súlyú villamos berendezés gyártásáé 33%-kal esett vissza.

Az ipar belföldi értékesítése 0,5, a feldolgozóiparé 1,5%-kal mérséklődött az előző év azonos hónapjához képest. Az iparon belül döntő (96%-os) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 6,4%-kal csökkent, ugyanakkor a csekély súlyú bányászat kibocsátása 18,7, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 7,3%-kal nőtt.

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 25%-át képviselő járműgyártás volumene 14,5%-kal visszaesett az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 18,6, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 10,3%-kal csökkent. A 10%-os feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása – az alágak közül a legnagyobb mértékben – 18,7%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 32, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 12,0%-kal visszaesett.

A feldolgozóipari termelés 9,6%-át adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 4,4%-kal mérséklődött az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 23%-kal csökkent, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 1,0%-kal nőtt.

A feldolgozóiparból 13%-kal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása az alágak közül a legnagyobb mértékben, 9,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, mindkét értékesítési irányban nőttek az eladások. A legnagyobb (23%-os) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 8,0%-kal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. További kilenc alágazatban 0,7 és 23% közötti mértékben nőtt a termelés, a legerőteljesebben a malomipari termék, keményítő, a legkevésbé az egyéb élelmiszer gyártásában. Mindössze egy alágazatban volt kisebb a kibocsátás az egy évvel azelőttinél: a csekély súlyú dohánytermék gyártásában, 15,3%-kal.

Az előző havi növekedéssel szemben a gyógyszergyártás kibocsátása májusban 7,2%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához képest, elsősorban a külpiaci eladások visszaesése miatt, miközben a hazai eladások bővültek. A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 2,1%-kal nagyobb, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 4,9%-kal kisebb volt az előző év azonos időszakinál. Az előző havi csökkenés után a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása kismértékben, 0,2%-kal nőtt.

Az ipari termelés Dél-Dunántúlon (5,7%-kal) és Észak-Alföldön (0,6%-kal) nőtt, a többi régióban 0,7 és 12,2% közötti volumencsökkenést regisztráltunk, a legnagyobb mértékűt Dél-Alföldön. A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 16,6%-kal kisebb volt a 2023. májusinál. Az új belföldi rendelések 8,3, az új exportrendelések 18,0%-kal csökkentek. Az összes rendelésállomány május végén 24%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.