Több kockázat is fenyegeti a gazdaságot, de egyelőre nincs nagy baj: megszólalt az MNB

A jegybank a CSOK mellé felvehető 3 százalékos hitel újragondolását is felvetette, a kamatstop esetében pedig célzott meghosszabbítást javasol: jó megközelítés lenne a jegybank szerint, ha a nyugdíjas és/vagy gyermeket nevelő mintegy 180 ezer adós számára tenné lehetővé a maradást a kormány a jelenleg érintett 330 ezerből. A kamatstop megszüntetése az érintett adósok mintegy egynegyedénél okozna legalább 15%-os, egyúttal legalább 15 ezer forintos törlesztőrészlet-emelkedést. A lakossági betéti kamatoknál még mindig nem lát elégséges kamatemelkedést az MNB.

A Magyar Nemzeti Bank online sajtótájékoztatóján a jelentés készítését vezető Dancsik Bálint elmondta, hogy a járvány után az orosz-ukrán háború jelent új rövid távú kockázatokat a magyar bankszektor számára, ez rajzolta át a makrogazdasági kilátásokat is: elmélyültek a stagflációs kockázatok, élesen emelkedik a kamatkörnyezet, ami a banki portfólióminőség romlásával is fenyeget.

Rövid távon felerősödött a szabályozói kockázat is, a várható intézkedések közül talán a kamatstop jövője a legfontosabb, hosszabb távon pedig a zöld átállás kihívásai, a versenyképesség szintje, a hatékonyság és a digitalizáció továbbra is fontos téma

- tette hozzá. 2022-re az IMF 3,6%-os növekedést vár, ez 0,8 százalékpontos csökkenés a januárihoz képest, a növekedés visszaesése az európai gazdaságot és különösen a feltörekvő Európát nagyobb mértékben érinti.  Az energiahordozók és nyersanyagok áremelkedése miatt már a vezető jegybankok is a monetáris szigorítás útjára léptek, az EKB egyelőre a nem konvencionális eszköztár leépítését kezdte el.
A bankrendszer a historikus tapasztalatok alapján a magasabb kamatkörnyezetben magasabb profitabilitással működik, de az emelkedő kamatkörnyezetben nő a nem teljesítés valószínűsége a hiteleknél, az értékpapír-állomány átértékelődése pedig egyszeri azonnali veszteséget jelent a szektor számára. A finanszírozási szerkezet is változik, a betétállomány átárazódik.  

Hogy állja a sarat a magyar bankszektor?

A szektor likviditása rendkívül magas, a jegybank által a koronavírus-járvány miatt biztosított 11 ezer forintos likviditástöbblet hozzájárult a bankrendszer likviditási pufferének növekedéséhez. Az utóbbi hónapokban már inkább a kormányzati intézkedések voltak jelentősek, különösen az év eleji kormányzati kifizetések a lakosság számára, írta a Portfolio.

Szektorszinten nem áramlott ki jelentős betétállomány a háború legnehezebb heteiben sem a bankrendszerből, de egyes bankoktól fokozott likviditáskezelést követelt meg. Érdemi likviditási sokk azonban még egy súlyos stresszpályán sem alakulna ki a bankrendszerben. A szektor konszolidált tőkemegfelelési mutatója 2021 végén 18,6% volt, az MNB által 2022 első felében visszaépítendő tőkekövetelményekkel és az osztalékfizetésekkel együtt is jelentős tőkepufferrel rendelkezik a bankszektor. Különösen nagy veszteség mellett a szektor mindössze 0,5%-ánál jelentkezne tőkehiány a súlyos stresszpályán is.

2021 egészében és 2022 elején is dinamikus hitelnövekedés volt látható a vállalati szegmensben, 2022 márciusában az éves növekedési ütem itt 11%-os, ezen belül a kkv-hitelek esetében 14%-os volt. A vállalati kötvényállománnyal együtt 18,5% lett volna a növekedés, a kötvénykibocsátások jelentősen hozzájárultak a vállalati forrásszerkezet diverzifikációjához. A bankrendszer a ciklikus pozíciója alapján egyensúlyközeli helyzetben érte a háború.

Ami a jövőt illeti, érdemi lassulást vár az MNB a hiteldinamikában. A bankok egyike sem tapasztalt még visszaesést a hitelkeresletben, azonban jelentős átrendeződésről számoltak be a beruházási hitelektől a forgóeszközhitelek felé. 2022 első felében a Széchenyi Kártya Program még mindenképpen jelentős támaszt jelent még a kkv-hitelezés számára.  

A lakossági hitelállomány 2021-ben 15%-kal bővült, márciusra az éves dinamika 13%-ra mérséklődött részben a törlesztési moratórium megszűnése, másrészt a lombardhitelek állományának érdemi csökkenése miatt. Bár 2021-ben nominálisan új rekordot ért el a lakossági hitelkibocsátás, reálértéken még érdemben elmarad a 2018-as válság előtti volumenektől.

A támogatott hitelprogramok miatt érdemben emelkedett a támogatott hitelek aránya, márciusban ez már 43% volt a lakáshiteleken belül, elsősorban a Zöld Otthon Program miatt. A támogatott hitelek növekvő aránya miatt az ügyfelek által fizetett kamatok kevésbé emelkednek, a kamatemelés így alig jelent meg az ügyfelek által fizetett átlagkamatokban. A piaci kamatok esetében 3-4 hónap késlekedéssel jelenik meg a referenciahozamok emelkedése. Egy év alatt 1,1 millió forinttal 13 millió forintra nőtt az átlagos újonnan felvett lakáshitel-összeg, más hitelekkel (pl. személyi kölcsön, babaváró hitel, második lakáshitel) együtt ez már 17 millió forint, az egyszerre több (pl. CSOK-hitel+piaci hitel) lakáshitelt felvevők esetében ez 26 millió forint. Nőtt az átlagos jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) is: a hitelfelvevők felénél már elérte a 30%-ot. Egyre növekvő aggodalommal figyeli az MNB a lakáspiac túlértékeltségét, a jegybank az anticiklikus tőkepufferráta emelésével avatkozhat közbe, hasonlóan több más országhoz.

Az általános törlesztési moratóriumot követően emelkedett valamelyest a vállalati szektorban a nem teljesítő hitelek aránya, az új késedelmek aránya azonban januárra ismét egy alacsonyabb szinten stabilizálódott.

Az energia- és nyersanyagárak emelkedésével szemben (konzervatív feltételezések mellett) mintegy 2000 milliárd forintnyi vállalati hitelállomány számít sérülékenynek, ami a vállalati hitelállomány 20%-át jelenti, a vegyipari és a fém alapanyagot felhasználó ágazatok arány pedig mintegy 6%. Bár nominálisan már 2011-es szinten van a kereskedelmi ingatlan-projekthitelek állománya a bankrendszerben, a szavatoló tőke arányában ez jóval kisebb arányt jelent a korábbinál. A háztartási szegmensben az NPL-ráta az általános moratóriumot követően jobban emelkedett, mint a vállalatoknál. Február végén 4,3%-on állt, a személyi kölcsönök esetében 5%-ról 9%-ra emelkedett, a lakáshiteleknél viszont 1,6%-ról 2,8%-ra.  

A kamatstop jövője

A júniusban várható törlesztőrészlet alapján 8000 ezer forint lenne a medián törlesztőrészlet-emelkedés a kamatstop nélkül. Nagyon heterogén azonban a sokaság, ezért az adósokat célzó intézkedéseknek célzott segítséget kellene jelenteni az MNB szerint.

Legalább 15%-os és legalább 15 ezer forintos törlesztőrészlet-emelkedéssel 83 ezer (25%), 30%-nál és 30 ezer forintnál nagyobb törleszőrészlet-emelkedéssel 24 ezer (7%) ügyfél szembesülne.

Összességében ez az állomány nem jelent érdemi kockázatot a bankrendszer számára, hiszen már egy jelentősen amortizálódott állományról van szó, a medián hátralévő futamidő kevesebb mint 8 év, a fennálló fedezet 4-5-szöröse a hitelnek, az adósságfékszabályok védték a hitelfelvevőket, ahol pedig nem (volt devizahitelesek), azok korábban magasabb törlesztőrészletet is fizettek.

jó megközelítés lenne a jegybank szerint, ha a nyugdíjas és/vagy gyermeket nevelő mintegy 180 ezer adós számára tenné lehetővé a maradást a kormány

- jelezte Nagy Tamás igazgató. Ezúttal csak röviden volt szó erről a sajtótájékoztatón. 2021-ben a bankok kamateredménye érdemben, 185 milliárd forinttal növekedett, és a kockázati költségek csökkenése is érdemben hozzájárulta jövedelmezőség javulásához. Előre tekintve azonban a háború miatt növekedhet az értékvesztés. Az MNB elégtelennek véli a háztartási bankbetéteknél látható kamatemeléseket a bankoknál. Márciusban 3,4% volt a háztartási betéti kamatok szintje, ez a statisztika azonban az önálló vállalkozók és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények betéteit is tartalmazza, nélkülük a lakossági betétek átlagkamata mindössze 1,9% volt. A jegybank szerint a bankoknak jelenleg nincs szüksége addicionális forrásokra, de középtávon a finanszírozási kockázatok emelkednek: a betétesek alternatív lehetőségek és szolgáltatók irányába válthatnak.

Az ügyfeleknek csak 3%-os kamatlábat kell fizetniük a CSOK-hiteleknél, az állami támogatással együtt azonban a CSOK-hitelek kamatlába érdemben magasabb a piaci kamatoknál, a bankokat pedig nem ösztönzi versenyre a szabályozás. Amennyiben újragondolja a kormány a családtámogatásokat, érdemes az MNB szerint ezen is változatnia. A lakáshitelek árazásában a bankok ma még nem érvényesítik a zöld szempontokat, az MNB szerint kedvező lenne, ha ez is megváltozna.