Közeledik az új világrend: az orosz-ukrán háború után semmi nem marad olyan, mint korábban

Ahhoz, hogy Kína stratégiáját ismertessük, fontos kiemelni, hogy az orosz-ukrán háború után már semmi nem lesz olyan mint régen. Két kimenetel van, az egyik, hogy a nyugati világnak sikerül megroppantani Oroszországot, ami nem lesz többé geopolitikai tényező, a másik, hogy Oroszország megnyeri a proxi-háborút és a jelenleg általunk ismert struktúra kap egy olyan rúgást, amit nem biztos, hogy túl él. Egy biztos, hogy Kína fontos geopolitikai szereplő marad - helyezte kontextusba a kínai-amerikai konfliktus Kusai Sándor Zoltán, címzetes egyetemi docens és független Kína szakértő.

Kínában az 1979-ben elindult reformok és külföldi nyitás eredményeképp egy egészen új szintre jutott. Kína példátlanul integrálódott a globális gazdaság szövetébe és viszonyrendszerébe. De Kína nem vált olyanná, mint mi itt nyugaton. Nem vált egy új Japánná. De miben nem olyan mint mi, miben unikális? Kettős jellegű gazdasággal rendelkezik, ami a magántulajdon és az állami tulajdon sajátos szimbiózisában működik. Mivel a viszonyrendszer kettős, ezért a szabályozása is kettős.

Kínában ma is létezik egy tervgazdaság, ami viszont részben piaci jellegű szabályozóeszközöket használ. Kína volt eddig az első ország, amelynek sikerült a nagy tech. cégeket kontroll alá vennie. Biden elnök és az Európai Unió is próbálkozott ezzel, nem sikerült. Sőt a múlt héten az EU hozzájárult, hogy a legnagyobb amerikai techcégek korlátlanul megkapják az európaiak adatait.

Ismerteti a szakértő, ez a Kína most kétfázisú stratégiát dolgozott ki - folytatta. Az első fázis 2035, a második 2050. Ilyenre sincs példa a nyugati világban, hogy ekkora időre előre gondolkozzon egy ország. 2050-re a cél egy politikailag stabil, fejlett gazdaság és egy posztmodern jóléti társadalom kialakítása. Ebből a 2017-ben megfogalmazott tervrendszerből következik Kína programja.

Kína egyébként egy békés nagyhatalom, különösen az Egyesült Államokhoz képest. Ezen túl a stratégia része, hogy önálló és független, de ez nem jelenti azt, hogyha a nyugat fenyegeti, nem veti egymásnak a hátát más keleti országokkal

- véli a Kína szakértő. Másféle nagyhatalmi és szövetségi struktúrákban gondolkodnak - teszi hozzá. Kína fő célja, hogy részt vegyen a világgazdaság szabályainak megalkotásában és ne csak végrehajtó legyen többé. Hogy ne Amerika és Európa mondja meg a szabályokat. Nem szabálykövető, hanem a szabályalkotók egyike akar lenni. Saját berendezkedését határozottan védelmező és azt a fejlődő világnak alternatívaként ajánló hatalom akar lenni. Nem akar olyan szinten leszabályozni senkit, mint a nyugati hatalmak, nem "csinál demokráciát", ahhoz, hogy hitelt adjon nem várja el, hogy szabad választások legyenek valahol - vázolta Kusai Sándor Zoltán.

Kína bele akar szólni a világrend alakításába. A világrend pedig a háború miatt már biztos, hogy soha többé nem lesz ugyanolyan, mint volt. Kína nem hegemón, hanem multilaterális világrendet és nemzetközi intézményrendszert akar,  egy gazdaságilag befogadóbb és diverzebb intézményrendszert szeretnének és ehhez az egész mostani intézményrendszert, az ENSZ-től a Világbankig át akarja alakítani

Hagyományosan konzervatív és revizionista hatalmakat ismerünk, de Kína ebben is egyedi. A jelenlegi kereskedelmi rendszer jó Kínának, azt nem lerombolni, hanem átalakítani akarja, tehát a kettőt együtt testesíti meg A kínai stratégia megvalósításának fő eszköze, hogy az ázsiai, afrikai és európai  kontinensek európai központja mellett Kína képében létrehozzon egy új központot. Ezt a nagyhatalmi stratégiát most az ukrajnai háború mindenképp kihívások elé állítja, hogy mennyire pozitívan jönnek ki belőle, az függ majd a háború alakulásától - zárta elemzését Kusai Sándor Zoltán.