Ezt az ágazatot nem rengette meg a járvány: dübörög a haltermelés Magyarországon

A haltermelés döntő hányadát több éve változatlanul három régió adja, így 2020-ban is az Észak-Alföldön, Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön koncentrálódott a halhústermelés 84,3 százaléka. Megyénként vizsgálva a legtöbb halat továbbra is Hajdú-Bihar megyében termelték, de számottevő mennyiséget halásztak le Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Békés, Baranya, Csongrád-Csanád és Tolna megyében is.

Az összefoglaló szerint a tógazdaságok étkezési célú haltermelése 82,7 százaléka ponty volt, az előállított ponty mennyisége 480 tonnával nőtt 2019-hez képest. A hektáronkénti összes halszaporulat 525 kilogramm, míg a pontyszaporulat 439 kilogramm volt tavaly.

A növényevő halfajok közül a lehalászott étkezési korosztályú amur, - amely a polikultúrás termelésben nagy jelentőséggel bír, mert fontos szerepe van a túlburjánzó vízi növények megfékezésében - a megtermelt mennyiség 3,3 százalékát, a busa (fehér, pettyes és hibrid) 6,3 százalékát adta 2020-ban. Az étkezési célú értékes ragadozó halak (csuka, harcsa, süllő) mennyisége 2020-ban 322,5 tonna volt, az előző évinél 21 százalékkal több.

A tógazdaságokban a horgásztatással értékesített hal mennyisége 231,9 tonna volt 2020-ban, ami 3,5 százalékos visszaesés az egy évvel korábbi 240,3 tonnához képest.

A magyarországi haltermelés meghatározó bázisát a halastavak adják, ezek területe 26 585 hektár volt 2020-ban. A precíziós rendszerekben történő haltermelés mennyisége 2020-ban 5277 tonna volt, az előző évinél 11 százalékkal több. Az intenzív üzemekben étkezési célra megtermelt hal mennyisége 4051 tonnát tett ki.

A halak és halászati termékek exportértéke 2020-ban 6,1 milliárd forintot, importértéke 38 milliárd forintot ért el tavaly, a külkereskedelmi forgalom 32 milliárd forintos passzívuma meghaladta a 2019. évi 31,1 milliárd forintos deficitet - derül ki az Agrárközgazdasági Intézet összesítéséből.