Ez fogja bedönteni a magyar nyugdíjrendszert: meddig lehet még feszíteni a kereteket?

A koronavírus-járvány gazdasági következményei ellen hozott hazai gazdaságpolitikai intézkedések egyik legérdekesebb és legváratlanabb eleme volt a 13. havi nyugdíj visszaépítése - írja a Portfolio. Az időskorúak relatíve (ha más szereplőkhöz viszonyítjuk pozíciójuk változását) nyertesei lehetnek a jövő évi büdzsének: megvalósul a 3%-os januári, szokásos nyugdíjemelése, érkezik a nyugdíjprémium és a plusz nyugdíj egynegyede.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hivatalos: még 6 ezer forintos emelést sem kap 1,76 millió magyar kisnyugdíjas

Mások pedig akár plusz 60 ezret is havonta.

Az is tudható a 2021-es tervezetből, hogy ez utóbbi, 1 hétnek megfelelő plusz összeg összesen 77 milliárd forintos plusz kiadást jelent az államnak. Ez a költségvetési többletkiadás 2024-re már eléri az évi 280 milliárd forintot, hiszen addigra épül vissza teljes egészében a plusz egyhavi juttatás. Az viszont eddig nem volt ismert, hogy ez a többlet nyugdíjkiadás mit okoz hosszú távon a nyugdíjrendszerben.

A 2021-es költségvetésben megtalálható a büdzsé hosszú távú fenntarthatóságának dokumentuma. A Pénzügyminisztérium ebben úgy fogalmaz, hogy "vannak olyan kiadások, amelyek alakulása hosszú távon jelentősen befolyásolja a költségvetési egyensúlyt, amely kiadások nagysága ugyanakkor nagymértékben függ makrogazdasági, demográfiai és más társadalmi folyamatoktól az e területekre hatást gyakorló kormányzati politikák mellett".

- teszik hozzá. A csupán 1 oldalas költségvetési fenntarthatósági anyag legfontosabb eleme az a táblázat, ami a tárca modellszámításai alapján bemutatja az állami nyugdíj, egészségügyi, oktatási és egyéb korfüggő kiadások hosszú távú alakulását, a GDP arányában.

A 2020-as költségvetésben szereplő kitekintéssel összevetve egyetlen soron történt változás: az állami nyugdíjkiadások lefutásában. A két előrejelzés (tavalyi és idei) különbségeit az alábbi ábra szemlélteti, ami alapján a minisztérium frissített számításai szerint jóval magasabb összegben fognak teljesülni a nyugdíjkiadások az előttünk álló évtizedekben. Ez pedig a 13. havi nyugdíjjal áll összefüggésben.

A 13. havi nyugdíj visszaépítése tehát jelentősen, a korábbiaknál is erőteljesebb mértékben növelheti meg a nyugdíjkiadások GDP-hez viszonyított értékét, ami alapján kimondható, hogy a költségvetés fenntarthatósága távolról sem javul emiatt. 2060-ban a magyar GDP 12,8%-át fogja az állam újraosztani nyugdíjkiadásokra. A PM táblázatából az is kiolvasható, hogy az egészségügy továbbra sem lesz elkényeztetve: a GDP arányában ezek a kiadások 5-5,5% között fognak alakulni.