Nem is sejtik a gyanútlan vásárlók, mi jut a szervezetükbe: elképesztő dolog derült ki az elviteles dobozokról

A dél-koreai Seoul National University, a Korea Consumer Agency és a The Catholic University of Korea kutatói 16 különböző, ételkiszállításhoz használt csomagolást vizsgáltak, köztük leveses dobozokat, ételes edényeket, szószos tégelyeket és papírpoharakat. A Journal of Food Science and Technology folyóiratban megjelent kutatás szerint az egyszer használatos műanyag csomagolásokból nagyságrendekkel több mikroműanyag oldódik ki, mint a többször használható edényekből - derült ki a Körkörös cikkéből.

A laboratóriumi vizsgálatok során a kutatók forró vagy hideg vizet töltöttek a különböző csomagolásokba, majd elemezték a kioldódó részecskéket. A legtöbb mikroműanyagot egy egyszer használatos polipropilén leveses dobozból mutatták ki: átlagosan közel 30 részecske került a folyadékba, míg az újrahasználható edényeknél jellemzően csak egy-két részecskét mértek. A kutatók szerint nemcsak az anyag típusa, hanem az is befolyásolja a kibocsátást, hogy milyen vastag, mekkora és mennyire kopott a műanyag felület.

A kioldódó részecskék többsége PET-ből (polietilén-tereftalát), polipropilénből és polietilénből állt, méretük pedig jellemzően 300 mikrométernél is kisebb volt. A vizsgálat arra is rámutatott, hogy a műanyag bevonatú papírpoharak sem tekinthetők műanyagmentesnek. A belső bevonatból és a műanyag fedelekből is mikroműanyag-részecskéket azonosítottak, vagyis a „papír” megnevezés önmagában nem jelenti azt, hogy az ital vagy az étel nem érintkezik műanyaggal.

A kutatók becslése szerint egy átlagos elviteles étkezés csomagolása mintegy 42 mikroműanyag-részecskének teheti ki a fogyasztót. Heti rendszerességű ételrendelés mellett ez évente több mint 3400 részecskét jelenthet. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a mikro- és nanoműanyagok egészségügyi hatásairól még nincs egyértelmű tudományos konszenzus.

A többször használható edények a vizsgálat alapján lényegesen kevesebb mikroműanyagot bocsátottak ki, de ezek sem jelentenek teljes megoldást, mivel a műanyag felületből idővel – különösen hőhatás, mosogatás és kopás következtében – szintén válhatnak le részecskék. A kutatók szerint hosszabb távon a műanyagmentes, például fémből készült, visszaváltható ételtárolók jelenthetik a legkedvezőbb megoldást, ehhez azonban jól működő visszagyűjtési és tisztítási rendszerre is szükség van.