Vége lehet a méregdrága klímaszámlák korának? Meglepő megoldással hűtenék le a felforrósodott városokat

Az Earth's Future című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány egy olyan rendszert modellezett, amely a tetőkön összegyűjtött esővizet tárolja, majd kánikula idején automatikusan a felületre permetezi. A hűvösebb tetők kevesebb hőt adnak át az épületek belső tereinek, ami csökkenti a légkondicionálás iránti igényt, ezáltal az energiafogyasztást is. A klímaberendezések visszafogottabb használatával kevesebb hulladékhő jut a szabadba, ami összességében mérsékli a városi felmelegedést és a hőhullámos napok számát - derül ki az euronews cikkéből.

A Tokiót esettanulmányként vizsgáló kutatás egyik legfontosabb megállapítása szerint a permetezés időzítése – például egy bizonyos tetőhőmérséklet elérésekor – lényegesen fontosabb, mint a tartály mérete vagy a felhasznált víz mennyisége. A túlméretezett tartályok csupán elhanyagolható többleteredményt hoztak, a több víz pedig nem garantált jobb hűtést, mivel a felesleg elpárolgás helyett a tetőn maradt.

A kutatás vezetője, Dr. Csong-hua Cseng szerint a módszer előnyei a melegebb években még inkább megmutatkoznak, vagyis a globális felmelegedés előrehaladtával egyre fontosabbá válhat ez a megoldás. Az esővízgyűjtő tartályok ráadásul a szélsőséges felhőszakadások idején a városi csapadékvíz-elvezető hálózatot is tehermentesítik.

A légkondicionálás jelenleg is komoly környezeti terhet jelent. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) becslése alapján az épülethűtés 2022-ben mintegy 2100 terawattóra villamos energiát emésztett fel, ami a globális áramtermelés csaknem hét százaléka. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a klímaberendezések száma a következő három évtizedben megháromszorozódhat, és elérheti az 5,5 milliárdot.

A megnövekedett kereslet tovább terheli az amúgy is feszített villamosenergia-hálózatokat, a berendezésekben használt hűtőközegek – például a fluorozott szénhidrogének – pedig a szén-dioxidnál több ezerszer erősebb üvegházhatású gázok. Emellett a berendezések hőkibocsátása fokozza a városi hőszigetjelenséget is, vagyis a légkondicionálás paradox módon tovább növeli a külső hőmérsékletet.

Az esővizes hűtés mellett egyéb passzív megoldások is léteznek. A Londoni Egyetemi Kollégium (UCL) és az Exeteri Egyetem közös, 2024-es tanulmánya rámutatott, hogy a fehérre vagy más fényvisszaverő színűre festett, úgynevezett hűtőtetők széles körű alkalmazása London átlaghőmérsékletét mintegy 0,8 °C-kal csökkenthette volna a 2018-as rekordmeleg nyáron, ami életek megmentéséhez és a városlakók életminőségének javításához járulhatott volna hozzá.