Ezért a kutyáért ma már egy használt autó árát is elkérik: ennyiért veszik a magyarok a legnépszerűbb fajtákat 2026-ban

A kutyatartás népszerűsége Magyarországon évek óta töretlen. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024-ben közel 879 ezer veszettség ellen oltott kutyát tartottak nyilván az országban. Egy szeptemberi statisztika szerint pedig lakosságarányosan Magyarországon van a legtöbb kutya az Európai Unióban: itthon 29 kutya jut 100 lakosra. 

A KSH adatai szerint a leggyakoribb fajták között a keverékek mellett a tacskó, a német juhász, a yorkshire terrier, a labrador retriever és a francia bulldog szerepeltek. Azonban kicsit más kép rajzolódik ki abból, hogy milyen kutyák iránt érdeklődnek a vásárlók az apróhirdetési platformokon, illetve mely fajtákért hajlandók akár több százezer forintot is kifizetni. Mindezekről a Jófogást kérdeztük.

Mindenkinek tacskó kell

A Jófogás a Pénzcentrum kérésére összegezte a 2026-os év adatait, amelyekből jól látszik, hogy most is a tacskó iránt érdeklődnek a legtöbben. A dobogóra a francia bulldog és a yorkshire terrier került még fel. A Jófogás 2026-os keresési statisztikája szerint a toplista így alakult:

1. tacskó
2. francia bulldog
3. yorki
4. uszkár
5. csivava
6. golden retriever
7. maltipoo
8. labrador
9. cane corso
10. német juhász

Tehát elmondható, hogy továbbra is rendkívül népszerűek a kisebb termetű, lakásban is könnyen tartható kutyák. A tacskó ezek közül is már évek óta reneszánszát éli, amit nemcsak a keresések száma jelez, hanem az is, hogy Magyarországon tavaly még országos rekordkísérletet is szerveztek a fajtának Budapesten.

Érdekes ugyanakkor, hogy a legkeresettebb tíz között már helyet kapott a maltipoo is. Ez a uszkár és máltai selyemkutya keresztezéséből származó úgynevezett designer kutya néhány évvel ezelőtt még alig volt ismert Magyarországon, ma viszont már az egyik legtöbbet keresett fajta.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezért a kutyáért őrülnek meg a magyarok 2024-ben: vagyonokért vásárolják

Kevés hely van a világban, ahol lakosságarányosan annyi kutya lenne, mint Magyarországon.

A hirdetések számát tekintve szintén a tacskó áll az első helyen. A leggyakrabban meghirdetett kutyák között az uszkárok, bulldogok, yorkshire terrierek, spiccek, csivavák, bichonok és német juhászok mellett sok keverék, illetve egyéb kategóriába sorolt kutya is szerepel.

Az árak között is jelentős különbségek vannak. A leggyakrabban hirdetett fajták közül a spiccekért kérik a legtöbbet, átlagosan mintegy 328 ezer forintot. Az uszkárok, a bulldogok és még a keverék kutyák átlagára is meghaladja a 200 ezer forintot, miközben a toplistán szereplő bichonok átlagosan 135 ezer forintért találhatnak gazdára.

A Jófogás szerint a legnépszerűbb fajtákból nagy számban jelennek meg az oldalon úgynevezett fajtajellegű kutyák. Ez azt jelenti, hogy az állatok külső megjelenésükben hasonlítanak egy adott fajtára, de nem rendelkeznek hivatalos törzskönyvvel, így nem minősülnek fajtatisztának.

A platform szerint sok esetben ezekért a kutyákért is százezer forint feletti összeget kérnek a hirdetők, ami jól mutatja, mennyire erős a kereslet a divatos fajták iránt, ugyanis sok vásárló elsősorban a külső megjelenést keresi, és kevésbé figyel arra, hogy az állat rendelkezik-e hivatalos származási dokumentumokkal. Ez azonban komoly kockázatokat is hordozhat. A felelős tenyésztők rendszerint genetikai szűréseket végeznek, nyomon követik a vérvonalakat, és dokumentálják az egészségügyi hátteret, míg a dokumentáció nélküli szaporítás esetében ezek az információk gyakran hiányoznak.

A dalmaták ára a leghúzósabb

A kutyák esetében a prémium vagy luxusfajták esetében ma már egyáltalán nem számít kirívónak a 300-400 ezer forintos ár, sőt egyes kutyákért ennél is jóval többet kérnek.

A Jófogás adatai szerint jelenleg a dalmata számít a legdrágább kutyafajtának a platformon: az ikonikus fekete-fehér foltos kutyák átlagos hirdetési ára 450 ezer forint.

Nem sokkal maradnak el tőle a basset houndok, a szetterek és a spiccek sem, amelyek átlagosan 300 ezer forint feletti összegért kerülnek fel az oldalra. A drágábbak között találjuk még a masztiffokat, az uszkárokat, a corgikat, a bullterriereket és a dobermannokat. A listát a kínai meztelen kutya zárja 255 ezer forintos átlagárral.

Érdekesség, hogy ezek közül több fajta nem tartozik a legkeresettebbek közé, vagyis a magas ár nem feltétlenül jelent kiemelkedő népszerűséget, sokkal inkább azt tükrözi, hogy ezekből a kutyákból jóval kisebb a kínálat, miközben a vásárlók egy része hajlandó igen magas árat fizetni értük.

Bár átlagosan a dalmaták kerülnek a legtöbbe, a Jófogás adatai szerint 2026 eddigi legdrágábban gazdára talált kutyája egy "extra mini" nőstény pomerániai törpespicc volt, amelyért 730 ezer forintot fizettek ki. Ráadásul ez nem egyszeri kiugró eset volt. A platform toplistáján szereplő tíz legdrágábban értékesített kutya kivétel nélkül ugyanebbe a fajtába tartozott, és szinte mindegyik 600 ezer forint körüli összegért cserélt gazdát.

Folyamatosan emelkednek a kutyák árai

A Jófogás adatai alapján nemcsak egy-egy prémium fajta drágult, hanem összességében is emelkedtek a kutyák árai. A platform statisztikái szerint az elmúlt két évben folyamatos volt a növekedés, és 2026-ra a kutyák átlagos hirdetési ára már elérte a 142 ezer forintot. Ebben természetesen szerepet játszhat az általános infláció, a tenyésztők növekvő költsége, az állatorvosi ellátás drágulása, a takarmányárak emelkedése, valamint az energia- és szállítási költségek növekedése is.

Ugyanakkor a több százezer forintos pomerániai törpespiccek és dalmaták mellett továbbra is vannak olyan fajták, amelyek viszonylag kedvező áron elérhetők a magyar piacon. A Jófogás adatai szerint jelenleg a komondor, a mudi és a kuvasz számítanak a legnépszerűbb olcsóbb kategóriás kutyafajtáknak. Ezeket átlagosan 10 és 30 ezer forint közötti áron lehet megtalálni az oldalon.

Érdekes adat még, hogy a platform adatai szerint egy meghirdetett kutya átlagosan 34 nap alatt talál gazdára.

A kutyatartás sem olcsó mulatság

Nem csak a kutyák megvásárlása, hanem tartásuk is jelentős kiadásokkal jár: egy közepes testű kutya élete során akár 1,5–2 millió forintba is kerülhet, hiszen a tápok, a felszerelések, a gyógyszerek és az esetleges állatorvosi beavatkozások is folyamatos kiadást jelentenek. A váratlan betegségek és műtétek akár több tíz- vagy százezer forintos számlával is járhatnak, az állatorvosi szolgáltatások ráadásul szabadárasak, ezért a rendelők között jelentős árkülönbségek lehetnek.

Egy márciusi statisztika szerint Magyarország ennek ellenére a világ élmezőnyébe tartozik a házi kedvencekre fordított kiadások terén, az egy főre jutó éves költés meghaladja a 100 dollárt, vagyis a 33 ezer forintot. Nemzetközi összehasonlításban az Egyesült Államok lakosai költik a legtöbbet háziállataikra, őket Ausztrália és Új-Zéland követi. A kutatás szerint a kiadások nem kizárólag az országok gazdasági fejlettségétől függenek, hanem kulturális szokások és az állattartás szabályozása is jelentősen befolyásolja őket. Míg több európai országban és Amerikában családtagként tekintenek a házi kedvencekre, addig Ázsia, Afrika és Közép-Amerika számos országában jóval kevesebbet fordítanak rájuk, a lista végén pedig India áll, ahol az egy főre jutó éves kiadás még az egy dollárt sem éri el.

Ki árulhat egyáltalán kutyát a Jófogáson?

Az online állathirdetések egyik legérzékenyebb kérdése, hogy miként lehet visszaszorítani a felelőtlen szaporítást. A Jófogás tájékoztatása szerint magánszemélyek és tenyésztők egyaránt hirdethetnek, de nagyon eltérő feltételekkel.

A jelenlegi szabályozás alapján magánszemélyek kizárólag ingyenesen, örökbefogadás céljából adhatnak fel kutya- vagy macskahirdetést, pénzért csak hivatalosan regisztrált, igazolt dokumentumokkal rendelkező tenyésztők értékesíthetnek állatot, és az ilyen hirdetések csak céges Bolt fiókon keresztül jelenhetnek meg.

A Jófogás több olyan kötelező előírást is alkalmaz, amely kifejezetten a szaporítók kiszűrése érdekében érdekében született. A legfontosabb szabályok közé tartozik, hogy

• fajtatisztaként csak igazoltan törzskönyvezett állat hirdethető, egyébként kötelező a „jellegű” megnevezés;
• a kölyköket védve kötelező feltüntetni, hogy az állat csak 8 hetes kora után vihető el;
• előírás a mikrochip meglétéről való tájékoztatás, az egészségügyi könyv és a veszettség elleni oltás feltüntetése, valamint tenyésztőknél a kennelnév megadása;

A hiányos vagy gyanús hirdetéseket a Jófogás elutasítja, és szükség esetén bekéri az állat vonatkozó dokumentációját.