Súlyosbodik a krízis Magyarországon: alig jut már idő egy-egy betegre a rendelőkben

Magyarországon folyamatosan mélyül a háziorvosi válság, a praxisok mintegy 15 százaléka betöltetlen. Bár az orvosok száma 2010 óta jelentősen csökkent, a társadalom elöregedése miatt az egy orvosra jutó betegforgalom drasztikusan megnőtt.

A statisztikai adatok alapján az elmúlt tizennégy évben 15 százalékkal csökkent a háziorvosok száma, elsősorban a szakemberek elöregedése és a nyugdíjba vonulók utánpótlásának hiánya miatt. Bár ezzel párhuzamosan a lakosság száma is mérséklődött, az átlagéletkor emelkedése fokozott terhet ró az egészségügyi alapellátásra.

Ennek következtében az egy orvosra jutó betegforgalom húsz százalékkal emelkedett, így 2024-re egy háziorvosnak átlagosan közel 14 ezer beteget kellett ellátnia egyetlen év alatt. Még heti negyvenórás munkaidővel számolva is csupán hét és fél perc jut egy páciensre, ráadásul az utazás és a növekvő adminisztrációs terhek miatt ezt az iramot a valóságban sokszor csak túlórákkal lehet tartani.

A növekvő terheléssel a finanszírozás sem tudott lépést tartani. A koronavírus-járvány utáni béremelés teljes összegéhez a háziorvosoknak úgynevezett praxisközösségekbe kellett tömörülniük, ami a helyi adottságok miatt sok térségben megvalósíthatatlannak bizonyult, és csupán további terheket rótt az orvosokra.

Háziorvosok száma és az egy háziorvosra jutó évi betegforgalom, 2010-2024 Forrás: KSH, GKI

Az alapellátás gyengülése területi szempontból egyenlőtlen képet mutat. Jelenleg több mint 762 betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis van az országban, az ellátást ezekben a körzetekben kizárólag helyettesítéssel tudják biztosítani. Mivel a kisebb települések esetében több falu is tartozhat egyetlen praxishoz, ez azt jelenti, hogy 701 településen egyáltalán nincs helyben lakó, állandó orvos. A hiány különösen az Alföld délkeleti részén, a Közép-Dunántúlon, valamint a határ menti térségekben súlyos.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kritikus a helyzet a magyar rendelőkben: szabályosan menekülnek az orvosok ezekből a megyékből?

Tovább fokozódik a magyar orvostársadalom elöregedése, friss adatok szerint ugyanis 2025-ben a még praktizálók 20,8 százaléka töltötte be a jelenlegi nyugdíjkorhatárt.

A betöltetlen praxisok jelentős része ráadásul tartósan gazdátlan, hiszen 90 százalékuk több mint egy éve, 37 százalékuk több mint öt éve, míg 15 százalékuk már több mint egy évtizede üresen áll. A leghosszabb ideje betöltetlen körzetek az Alföldön csoportosulnak, de a nagyobb városokban is előfordulnak huzamosabb ideje üresen álló helyek.

A házi gyermekorvosi ellátás helyzete még a felnőtténél is aggasztóbb. A praxisok 17,5 százalékában nincs főállású szakember, ami több mint 800 települést érintő országos problémát jelent. A rendszert sok esetben csak az tartja működésben, hogy a vegyes praxisban dolgozó háziorvosok a gyermekeket is ellátják.

Összességében az egészségügyi alapellátás egyre nagyobb nyomás alatt áll. Egyre kevesebb orvosnak kell ellátnia egyre több beteget, miközben a helyettesítési rendszer már nem nyújt elegendő ösztönzőt az azt vállaló szakembereknek. Az eddigi kormányzati intézkedések nem kezelték a probléma gyökerét, és mivel a háziorvosi kar folyamatosan öregszik, a hazai betegellátás jövőbeli kilátásai sem kedvezőek.