Nagy változás élesedik a hazai gyógyszertárakban: sokan örülnek az áfamentességnek, de van egy bökkenő

A gyógyszeráfa körüli feszültséget elsősorban az okozza, hogy az intézkedés kizárólag a vényköteles termékekre vonatkozik. Takács Péter fideszes képviselő, korábbi egészségügyi államtitkár Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszteren kérte számon a döntést, azzal érvelve, hogy Magyar Péter a kampányában a teljes gyógyszerkör áfamentességét ígérte, így a kedvezménynek a vény nélkül kapható, úgynevezett OTC-készítményekre is vonatkoznia kellene.

Hegedűs Zsolt miniszter szerint viszont a vállalás egyértelműen csak a receptre felírt szerekre szólt. Bár az ellenzéki politikus kilátásba helyezte, hogy egyéni képviselői indítvánnyal terjesztené ki a kedvezményt a teljes piacra, elemzők rámutattak, hogy a tizenhat év után ellenzékbe szorult Fidesz a saját kormányzása alatt is bevezethette volna ezt az adómentességet, hiszen az uniós szabályozás ezt már 2022 óta lehetővé teszi.

A Népszava gyógyszerpiaci elemzőket kérdezett a témáról, akiknek egyöntetű véleménye szerint a jelenlegi javaslat alig érinti majd érezhetően a betegek pénztárcáját. Mivel a támogatott gyógyszerek árának jelentős részét a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő finanszírozza, és a vásárló csak a térítési díjat fizeti meg, az áfacsökkentés nagyobb részben az állami kiadásokat mérsékli, nem pedig a lakosság közvetlen terheit.

EZ IS ÉRDEKELHET

Elszabadultak a patikai árak: ötezer gyógyszer támogatását vonták meg

Ugyanazon vényköteles gyógyszer ára patikánként akár háromszoros különbséget is mutathat, a drágább készítményeknél pedig harmincezer forintot is elérheti az eltérés.

Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója rámutatott, hogy egy átlagos beteg éves megtakarítása várhatóan még az ezer forintot sem éri majd el. Bár a szakmai szervezet üdvözöl minden olyan lépést, amely mérsékli a lakosság terheit, a mostani intézkedés jelentőségét csupán jelképesnek tartja.

Az egyesület álláspontja szerint az erre szánt hétmilliárd forintból sokkal hatékonyabban lehetne segíteni a rászorulókat, köztük az alacsony jövedelműeket, a krónikus betegeket és az időseket, ha az összeget általános adócsökkentés helyett célzott támogatásokra, például a közgyógyellátás átalakítására vagy egy éves gyógyszerkiadási plafon bevezetésére fordítanák.

A szakmai vita másik sarkalatos pontja a vény nélkül kapható gyógyszerek áfájának kérdése. Ennek eltörlése jóval nagyobb, éves szinten 24–27 milliárd forintos kiesést jelentene a költségvetésnek, ráadásul ezen a részpiacon nincs állami támogatás, amely az összeg egy részét kompenzálná. Szakértők és nemzetközi kutatások egyaránt cáfolják azt az érvet, hogy az áfacsökkentés nyomán mérséklődő árak érdemben növelnék a fogyasztást, mivel a vény nélküli készítmények iránti kereslet rendkívül rugalmatlan, így egy minimális forgalombővülés távolról sem fedezné a kieső adóbevételeket.

Európában sem jellemző a teljes körű áfamentesség alkalmazása, az utóbbi években több ország inkább átalakította vagy szigorította a meglévő kedvezményes rendszereit. A hazai gyártók bevételeit a mostani intézkedés közvetlenül nem érinti, mivel az áfa a végső fogyasztást terheli, a gyógyszerárakat és az árréseket pedig szigorú jogszabályok rögzítik. A szakmai szervezetek szerint a magyar gyógyszerellátás problémáit nem lehet kizárólag adóügyi lépésekkel megoldani, ehhez a teljes ellátási lánc és a támogatási szisztéma átfogó reformjára lenne szükség.