Sokan gyanútlanul beszedik, amit a háziorvos felír: valójában ez szabadítja ránk a kivédhetetlen szuperbaktériumokat

Az antibiotikumok felfedezése egykor csodaszernek számított. A folyamatos túlhasználat miatt azonban olyan baktériumtörzsek szelektálódtak ki, amelyek ellenállnak az eddig ismert kezeléseknek. Kardos Gábor, a Debreceni Egyetem kutatója szerint a multirezisztens kórokozók elsősorban nem az alapvetően egészséges, enyhébb fertőzéssel küzdő embereket fenyegetik. Sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a kórházi ápolásra szorulókra, valamint a tuberkulózisban szenvedő betegekre.

A romló statisztikák mögött elsősorban a mindennapi orvosi gyakorlat áll. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint az esetek legalább 60 százalékában szűk spektrumú antibiotikumokat kellene alkalmazni. Ezzel szemben Magyarországon a járóbeteg-ellátásban siralmas a helyzet, mivel a háziorvosok szinte azonnal a széles spektrumú készítményeket írják fel.

Ez egy rendkívül veszélyes rezisztenciaspirált indít be. Amikor egy gyógyszer hatékonyságába vetett bizalom megrendül, az orvosok még erősebb szerhez nyúlnak. Ez újabb rezisztenciát szül, míg végül a legerősebb antibiotikumok is hatástalanná válnak. Ezt a hazai folyamatot felgyorsítja, hogy a háziorvosok nehezen férnek hozzá a pontos mikrobiológiai diagnosztikához. Emellett a szűk spektrumú gyógyszerek jelentős része a korábbi kereslethiány miatt ma már be sem szerezhető a patikákban.

A probléma azonban már rég túlmutat a rendelők falain, hiszen a gyógyszermaradványok a szennyvízen keresztül folyamatosan kijutnak a természetbe. Ma már kijelenthető: ahol ember és víz találkozik, ott a víz antibiotikummal szennyezett. Egy extrém indiai példa szerint egy folyóban olyan magas volt a hatóanyag-koncentráció, hogy a benne való fürdőzést akár gyógyszeres kezelésként is felírhatták volna. Ezek a környezetbe jutó ökotoxinok felborítják a talaj egészséges működését. Károsítják az állatok és a növények fejlődését, ami a táplálékláncon keresztül hamar visszagyűrűzik az emberhez.

A szennyezés miatt a városi környezetben és a hulladéklerakókon táplálkozó állatok, például a varjak és a sirályok is a szuperbaktériumok hordozóivá váltak. A hazai dankasirályok körében az elmúlt években drasztikusan, mintegy 70 százalékra nőtt a multirezisztens kórokozók aránya. Sőt, már olyan baktériumok is megjelentek náluk, amelyek a legszélesebb spektrumú antibiotikumokat is hatástalanítják. Ezek a kórokozók a vadvilág és az emberek között folyamatosan cserélik a rezisztenciagéneket.

Bár a köztudatban gyakran az állattenyésztést okolják a kialakult helyzetért, ez az állítás ma már inkább csak Észak-Amerikára és Ázsiára igaz. Magyarországon a szigorításoknak köszönhetően az elmúlt öt évben a felére csökkent az agráriumban felhasznált antibiotikumok mennyisége. A valódi veszélyforrást a humánegészségügyi gyakorlat jelenti. Ennek az átfogó, minden ágazatot bevonó megreformálása a jövőben elkerülhetetlen lesz.

Címlapkép: Czeglédi Zsolt, MTI/MTVA